Fölösleges a méhpusztító idegméreggel védni a szóját

Vágólapra másolva!

Nem hatékonyabb a nikotinhoz hasonlító vegyülettel védekezni a szójaföldeken a kártevők ellen, mert más szerek ugyanolyan jók, állapította meg az USA kormányának környezetvédelmi ügynöksége.

Sipos Géza

Vágólapra másolva!

méhek neonikotinoid növényvédőszer

Van-e haszna annak, hogy neonikotinoid hatóanyagú rovarirtókat használnak a szójaföldeken? Ezt vizsgálta az USA kormányának környezetvédelmi ügynöksége, az EPA.

A kutatást az indokolja, hogy a jól ismert nikotinra hasonlító szerekkel a vetőmag köré képeznek bevonatot (ez a csávázás). A növény minden részébe felszívódó szerekről az utóbbi két évben több kutatás bizonyította be, hogy pusztítja a méheket és más beporzó rovarokat. Egy holland kutatás szerint az egyik szer évtizedes távlatban a fecskék, seregélyek és rigók állományát csökkentette 35 százalékkal.

Nem igazán bizonyított a földeken

A neonikotinoidok általánosan elterjedt rovarirtók Európában és az Egyesült Államokban, bár az EU-területén három ilyen hatóanyag használatát ideiglenesen korlátozták a földeken. Az EPA-vizsgálat most azt mutatta ki, hogy az esetek többségében nem lett nagyobb a hozam a neonikotinoidos vetőmaggal vetett földeken ahhoz a táblákhoz képest, amelyekben egyáltalán nem alkalmaztak semmilyen vegyszeres növényvédelmi eljárást.

Olcsóbb?

Az ügynökség továbbá úgy találta, hogy a permetezéssel kijuttatott rovarölők ugyanolyan hatékonyak, mint a csávázószerek. Minden konkurens szer nagyjából ugyanannyiba kerül, tehát különösebb árelőnye sincs a méhpusztulás egyik okaként megjelölt szereknek.

Az EPA jelentésében az is szerepel, hogy a neonikotinoidos csávázással meg lehet előzni, hogy olyan rovarok csökkentsék a termést, amelyek meglepetésszerű megjelenésére nem számítanak a gazdák, hozzátéve, hogy ennek az Egyesült Államokban kevés az esélye.

Tőlük függ minden harmadik falat étel

A beporzó rovarok – és köztük a méhek – védelme azért fontos, mert lényeges élelmiszer- és haszonnövények hozama a beporzástól függ. Ilyen az alma, a körte, a hagyma, a mandula, az áfonya, a napraforgó, a repce, a lucerna. Számos zöldségféle nem terem vagy nem virágzik a méhek hiányában: ilyen a karfiol, a káposzta, a retek, a sárgarépa, az uborka.

Világszerte csökken a méhcsaládok száma. Ebben a csávázószereken és a nagyüzemi, monokultúrás gazdálkodás mellett szinte biztosan szerepet játszik a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek terjedése és a genetikai változatosság csökkenése is.