Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerint a kaliforniai erdőségek akkor is visszafordíthatatlan károkat szenvedhetnek, ha az időjárás kedvezőbbre fordul, és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására növekszik a csapadék mennyisége is.
A kutatók szerint a vízhiányon és a magas hőmérsékleten túl növeli az erdők pusztulásának kockázatát a szúbogarak jelenléte is.
"Kalifornia erdőségei kulcsszerepet játszanak az állam vízellátásában, fakitermelésében, turizmusában, a szén-dioxid elnyelésében és a kikapcsolódást lehetővé tevő szolgáltatásaiban, tehát ökológiailag, gazdaságilag és kulturálisan is rendkívül fontosak" - húzta alá Greg Asner, a Carnegie Institution for Science munkatársa.
"Az aszály óriási veszélybe sodorta az erdőket, olyan helyzetbe, amely hosszú távú változásokat eredményezhet az ökoszisztémában, ezzel befolyásolva az állatok természetese élőhelyeit és a biológiai sokféleséget" - tette hozzá a szakember.
A kutatók repülőgépről készített felvételek és 2011 óta gyűjtött műholdas adatok elemzése révén mérték fel most először, hogy a szárazság milyen hatással van a kaliforniai erdőkre. Az eredmények szerint az erdők lombkoronái egyre több és több vizet veszítettek az elmúlt négy évben.
A mutatók szerint 2011 és 2015 között nagyjából 10,6 millió hektárnyi erdőterület - hozzávetőlegesen 888 millió hatalmas fa - lombkoronája szenvedett jelentős vízveszteséget. Az érintett fák közül nagyjából 58 milliónál tapasztaltak olyan mértékű vízveszteséget a kutatók, amely rendkívül nagy fenyegetést jelent az erdők hosszú távú egészségére.
A szakemberek szerint a mostani helyzet súlyossága miatt, még ha az El Nino hatására növekszik is a csapadék mennyisége, a jövőben esetlegesen előforduló újabb aszályok lényeges változásokat fognak eredményezni a már most jelentősen meggyengült erdőrendszerben.