A sziget a 2009-ben az UNESCO világörökség részének nyilvánított Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Parkhoz tartozik, különlegessége, hogy igen fiatal képződmény, már a történelmi időkben keletkezett, és folyamatos változáson megy keresztül napjainkban is. Az erős hullámzások és az árapály megtépázza a partokat, amire még a klímaváltozás is rátesz egy lapáttal, hiszen a globális felmelegedés következtében nő a tengerszint is. A sziget felszíne is igen változó a homokdűnék vándorlása miatt.
Így nem csoda, ha az amúgy is zöld gondolkodású németek ebben a helyzetben igen komolyan elköteleződnek a fenntarthatóság irányában, és mind a kormányzati, mind az üzleti és a magánemberek szintjén ez az irányadó.
A Juist sziget elsősorban a turizmusból él, évente körülbelül százezren látogatnak ide, 70 százalékuk visszatérő vendég, akik második otthonukként tekintenek erre a vidékre. A homokos tengerpart az errefelé megszokott strandkosarakkal, a sós mocsarak, a Watt-tenger látványos árapálya és az állatvilág (vízi madarak, ritka kagyló- és csigafélék, borjúfóka, kúpos fóka, barna delfin) vagy a térség legnagyobb édesvízi tava, a Hammersee igen vonzó a természet kedvelőinek.
A városvezetés a fenntartható turizmusban látja a jövőt, ugyanis egyre több ember érkezik zöld szemlélettel a szigetre, és kifejezett igényeik között szerepel, hogy természetközeli, csendes helyen töltsék szabadidejüket, ráadásul már a szolgáltatásoktól is elvárják, hogy klímabarát módon működjenek.
A városvezetés jól érzékeli, hogy az ilyen ökotudatos szemléletű turistákkal a kijelölt fenntarthatósági tervek is támogatást nyernek.
Aki ide érkezik, az már előzetesen is sok információt megkap a szálláshelyek és szolgáltatások zöld törekvéseiről, például a szálláskatalógusaikban piktogramok jelölik, ha egy hely zöld áramot használ, passzívházként funkcionál vagy éppen bioélelmiszereket kínál az étlapon, de számos turisztikai brosúra segíti az ide érkezőket a szigetre vonatkozó zöld szabályok betartására, mint például a szelektív szemétgyűjtésre vagy a közlekedés sajátosságaira. Az esélyegyenlőséget szem előtt tartva a sziget látványosságai akadálymentesítettek, így a kerekesszékkel és babakocsival érkezők is zavartalanul közlekedhetnek.
A sziget csak úgy érheti el a karbonsemlegességet a kijelölt határidőre, ha a városvezetés hathatós intézkedéseket hoz és valósít meg mind a saját működését illetően, mind pedig a szolgáltatók és a városlakók körében.
Első szembetűnő intézkedés, hogy a szigetet autómentessé tették, vagyis kitiltották az autókat.
A szigetre hajóval és kisrepülővel lehet bejutni, és aki átlépte a határt, kerékpárral és gyalogosan közlekedik tovább, de a lovas kocsik is mindennaposak.
A teherszállítást is lovakkal vagy erre alkalmas kerékpárokkal oldják meg, és az egyik csomagszállító cég a szárazföldről, Norden városából drónokkal küldi a juisti patikába a gyógyszereket. Még a rendőrök is kerékpárral közlekednek, egyedül a mentők és a tűzoltóság használ járműveket, illetve traktorokat is alkalmaznak a part menti részeken.
Ahogy mondják, a „zöld” nem egy divat, hanem egy hosszú távú stratégia,
és mivel a szigeten nincs autós közlekedés, ezért a városvezetés minden egyes tagja is gyalog vagy kerékpárral érkezik a munkába. A szolgálati utakat is a lehető legkörnyezetbarátabb módon szervezik meg, például hosszabb utakhoz a karbonsemleges német vasutat használják, ami legközelebb a szárazföldről, Nordeich városából indul.
A városvezetés a munkatársakat lépésről lépésre támogatja abban, hogy minél inkább energiatakarékosan végezzék munkájukat.
Számos olyan intézkedést és szabályt vezettek be ennek érdekében, például azt, hogy minden számítógép automatikusan készenléti (standby) üzemmódra vált, ha nem használják 15 percig, és különösen ügyelnek arra, hogy munkaidő végén és hétvégén teljes áramtalanítás történjen, mert mint tudjuk, még a standby üzemmód is fogyaszt áramot. LED és energiatakarékos izzókat használnak, és több helyen mozgásérzékelőket, hogy feleslegesen sose égjen a villany.
Az intézmények fűtésénél figyelmek arra, hogy ideális legyen a hőmérséklet, ne fűtsék túl a helyiségeket, hiszen ha csak egyetlen Celsius-fokkal lejjebb megy a hőmérséklet, az körülbelül 6 százalékos energiamegtakarítást jelent.
A dokumentumok nyomtatását lehetőségeik szerint mérséklik, csakis kizárólag fenntartható erdőgazdálkodásból származó FSC-papírt használnak, és minden munkatársat köteleznek arra, hogy kétoldalasan nyomtasson, hiszen így felére csökkenthetik a papírszükségletet.
A vízzel is takarékoskodnak, mégpedig úgy, hogy „ökomódban” használják a mosogatógépeket, az esővizet összegyűjtik, és azzal locsolják a növényeket, a piszoárok víz nélkül, biológiai anyagokkal működnek.
Az élelmiszerek beszerzésénél is fokozott figyelemmel járnak el. Nem vásárolnak palackozott italokat, hanem csapvizet isznak a hivatalokban és a megbeszéléseken, a vásárlások során előnyben részesítik a regionális termékeket, ezzel is csökkenve az ökolábnyomot és támogatva a helyi gazdaságot, és ahol lehet, a bio és környezetbarát termékeket választják.
A hivatal által termelt hulladékot szelektíven válogatják, ami részletekig ki van dolgozva.
A dolgozóknak saját papírgyűjtő kosaruk van, a nyomtatáshoz szükség patronokat is elszállíttatják újrahasznosításra, egyszóval minden hulladékot újrahasznosításra küldenek tovább a megfelelő szervekhez, méghozzá lovas teherhordóval.
Az önkormányzat 2008 óta kizárólag megújuló energiát használ, és ingyenes energetikai tanácsadással segítik a lakosságot, hogy 2030-ig minden háztartás csak zöld energiaforrásból biztosítsa az energiaszükségleteit.
A Juist sziget az első olyan németországi turisztikai központ, amely 2014-ben elnyerte a Green Globe fenntarthatósági díjat zöld törekvéseiért.