Öt fura könyvkampány

Egy fickó 20 ezer kilométert autózott, hogy felrajzolja Amerika térképére a világ legnagyobb könyvreklámját. És nem ő az egyedüli őrült, akadnak mások is, akik meglepő módszerekkel próbálnak könyveket népszerűsíteni - akár a magukét, akár másét. Összegyűjtöttük az öt legbizarrabb könyvkampányt.

Az elkötelezett

Nick Newcomen idén nyáron egy hónapot töltött azzal, hogy autókázzon az Egyesült Államokban. Ebben még nincs is semmi fura, de ő nem látványosságokat látogatott ez idő alatt, hanem egy előre kifundált úton haladva a világ legnagyobb könyvreklámját rajzolta meg a GPS útvonalrögzítő segítségével. Virtuális üzenete - "Read Ayn Rand" - végigkígyózik egész Észak-Amerikán. A tengerentúlon mostanában sokan töltik idejüket azzal, hogy értelmes ábrákat próbálnak megrajzolni a megtett kilométerekből. A GPS megjegyzi a koordinátákat, így lehet ellenőrizni, milyen rajz kerekedik ki a girbegurbákból. Newcomen ilyesmi rajzokat böngészve jutott arra az ötletre, hogy ezt a módszert felhasználva küld kontinens méretű üzenetet a világnak. Kb. 20 ezer kilométert autózott, utazása alatt harminc USA-államot érintett. Aki ezt az odaadást kiérdemelte, az orosz származású amerikai írónő, Ayn Rand a tiszta kapitalizmus szószólójaként hazájában jelentős kultusznak örvend. Az ősforrás (The Fountainhead) és az Atlasz vállat von (Atlas Shrugged) című regényei magyarul is megjelentek.

A gyermeteg

Annak még furcsább esetei vannak, hogyan próbálja meg a szerző saját könyvét népszerűsíteni. Mike Heppner kedvelhette gyerekkorában a kincskereső játékot. Ez később különös marketingkampányra sarkallta. Könyvéből ötszáz példányt az ország különböző helyein rejtett el, benne egy cetlivel, amelyen arra kérte a megtalálót, hogy e-mailben jelezze, ki ő, hol találta a könyvet, és hogy tetszett neki. Nem rossz ötlet. Az már nem is számít, hogy csak két levelet kapott, vagyis 498 kötet még kint hever a világban.

A trükkös

A legmókásabb és egyben leghatékonyabb marketingötlet azé a Jennifer Belle nevű írónőé, aki színésznőket bérelt fel, hogy az ő könyve olvasása közben feltűnően és hisztérikusan nevessenek a New York-i metrón. Számítása bevált: lehet, hogy a New York-iak nem özönlöttek a metróból rögtön a könyvesboltokba, de a média kajálta a sztorit. Foglalkozott vele a New York Times, egy rádióműsor és töméntelen blogger. Remek ötlet: mindenki imád belekukkantani a mellette ülő könyvébe. Hát még ha az illető kacarászik is hozzá. A színésznők óránként nyolc dollárt kaptak mindezért.

A remete

Paul Story könyve, a Dreamwords (valójában sorozat) egy világtól elzárt skót tengerparti házikóban játszódik. Találjátok ki, az író hol árusította a művét. Könyvesbolt? Ugyan. Utazási iroda? Nem-nem. Hát persze, hogy a világtól elzárt skót tengerparton! Közel s távol egyetlenegy település sincs, csak hegyek. Az író kirakta a könyveit, és várta a túrázókat, a hely ugyanis egy népszerű túraútvonal közelébe esett. Az innováció itt még nem ér véget. Ugyanis számítva arra, hogy a kirándulóknál ritkán van felesleges készpénz, a szerző hozomra adta oda a könyvét, megadva a lehetőséget, hogy a website-ján keresztül később fizessenek az olvasók.

Az extravagáns

"Ha megveszed a könyvem, narancssárgára festem a hajamat!" Naná, hogy erre mindenki felkapja a fejét. Esetünkben nem a szerző (az üzletember és egykori futballjátékos Sam Brecken), hanem a könyv egy lelkes rajongója posztolta ki a Facebook-oldalára, hogy ha sikerül egy hónap alatt ezer példányt eladnia a regényből, befesteti a haját narancssárgára. A hölgy, Kathy L. Patrick történetesen a világ legnagyobb könyvklubjának (Pulpwood Queens) volt a vezetője, így könnyen ígérgetett. A célt sikerült is elérnie, az eredmény alul látható. És hogy miért pont narancssárga? A könyv címében egy narancssárga tornazsákról esik szó (My Orange Duffel Bag).

Dömötör Ági