1. Beatles: Norwegian Wood
Öt Murakami-regény van, ami címében zenei utalást rejt, ebből a Norvég erdő a legkevésbé titokzatos. Az azonos című szám a Beatles 1965-ös Rubber Soul albumán szerepelt, John Lennon írta, és George Harrison, aki akkor még nem volt Krisna-hivő, szitározott benne. A regény főszereplője a repülőn ezt a számot hallva kezd el visszaemlékezni fiatalkori szerelmére, a törött lelkű Naokóra, akinek mindig egy százjenest kell beledobnia a manekineko-perselybe (japán szerencsemacska), amikor ezt a dalt kéri barátnőjétől, hogy játssza el neki gitáron. "Mindig nagyon szomorú leszek, hogyha ezt a számot hallom. nem tudom, miért, de olyan érzés, mintha eltévedtem volna egy hatalmas erdő mélyén. Egyedül, fázva, sötét is van, és senki nem jön, hogy megmentsen."
2. Blood Sweat & Tears: Spinning Wheel
Most jöjjön egy vidámabb szám, ugyanebből a regényből. A gitáros barátnő, most már a nevét is elmondjuk, Reiko, kicsit idősebb, az ő szíve is össze van törve. A kislányát el kellett hagynia, versenyzongorista karrierje derékba törve, de a gitározás mindig felderíti. A hegyi szanatóriumban nincs rádióvétel, ezért eljár a völgybe kirándulni, mert ott be lehet fogni pár állomást. Mikor megérkezik a kis pihenőhöz, éppen ezt játssza a rádió. 1969-ban járunk, elég sűrű év volt ez a rockzenében, a Spinning Wheel meg óriási sláger.
3. Simon Garfunkel: Scarborough Fair
Mindenki, aki a Muszty-Dobay szerzőpáros segédletével esett át a fiatalkori gitárkorszakon, jól ismeri ezt a dalt. Nekik küldjük ezt a számot, a régi bénázások emlékére. Reiko most ismerkedik vele, első hallásra el is játssza. Még beszélgetnek is egy filmről a főszereplő Torúval, amiben Dustin Hoffmann játszik, és benne van ez a szám. Na melyik az a film? Százezer forintos kérdés! Persze, hogy a Diploma előtt.
4. Beatles: Here Comes The Sun
Még mindig a kiránduláson vagyunk. Ha Reiko eljátssza, a ház vendége a pohár jeges tejre. Persze eljátssza, rögtön jobb kedvünk is kerekedik. Azok a regény legvidámabb részei, amikor Reiko gitározik, ebben a könyvben a zene ellensúlyozza az elég nyomasztó történetet.
5. Henry Mancini: Dear Heart
A Norvég erdő hősnőjének, Naokónak a kedvenc dala, ezt a lemezt vette meg neki karácsonyra szerelme jeléül Toru. Elég rémes nyávogás a Moon River örökzöld szerzőjétől, szélesvásznú romantikus stílusban. Naoko egy kicsit zavart személyiség.
6. Burt Bacharach: Walk On By
Ugye, még nem unjátok a Norvég erdő-t? Ebben a regényben vannak a legjobb számok, szóval még nem hagyjuk abba. Reiko és Toru egy egészen különleges temetésen vesznek részt, amiről nem árulunk el további részleteket, mindenki olvassa el a regényt, de annyit tudni kell róla, hogy egymás után ötven számot játszanak el az elhunyt emlékére. Ezek közül a Walk On By-t raktuk be, Bacharach nagy ember, így tisztelgünk előtte.
7. The Drifters: Up On The Roof
Ez azért került be, mert a főszereplő a regény sokórányi zenélgetése alatt egyetlenegyszer ragad gitárt, és akkor ezt a számot játssza el. Fekete srácok énekelnek vidám doo woopot az ötvenes években.
8. Gioacchino Antonio Rossini: A tolvaj szarka (nyitány)
Készüljünk fel, most jön egy kis komolyzene, Murakaminál ezt sem lehet kihagyni. Legkomplexebb regénye, A kurblimadár krónikája fejezetein ennek a Rossini-nyitánynak a motívuma vonul végig. Ezt hallgatja a főhős a regény elején spagettifőzés közben (amiről Murakami elmondta, hogy azért kulcsjelenet, mert ez jutott eszébe először az egész regényből), és ezt fütyüli állandóan a kiskocsit tologató pincér a 208-as szoba felé közeledve a szürreális szállodajelenetben. Az író még azt is megjegyzi, hogy ahhoz képest, hogy milyen nehéz dallam, a pincér elég jól előadja. A regényben amúgy is fontosak a komolyzenei utalások, a három nagy rész egy-egy komolyzenei mű címét viseli: az első A tolvaj szarká-ét, a második egy Schumann zongoradarabét (az Erdei jelenetek-nek van egy Madár mint próféta című tétele), a harmadik pedig a Varázsfuvola egy szereplőjére (Madarász) utal. (Azoknak mondjuk, akik fogékonyak a rejtett motívumokra, hogy a Norwegian Wood-ban is elrepül egy madár: "And when I awoke, I was alone, this bird had flown".) A határtól délre, naptól nyugatra című regényben is hallgatja ezt a két gyerek.
9. Ludwig van Beethoven: B-dúr trió zongorára, hegedűre és gordonkára (Op. 97, "Nagyhercegi" vagy "Főhercegi")
A Kafka a tengerparton egyik szereplője, a kamionsofőr Hosino egy kis kávézóba betérve hallja ezt a dalt, és teljesen elalél a remekműtől. "Ha egy héttel ezelőtt ilyen zenét hall, egy kukkot sem értett volna belőle...". A kávézó tulajdonosa külön méltatja a szonáta egyik előadását, a "Milliomos trió"-ét (vagyis Rubinstein, Heifetz és Feuermann játékát) 1941-ből. Itt is ez a verzió hallható. Tényleg különleges darab, de ha lehet egy tippünk, szerintünk története miatt került bele a regénybe. Beethoven ugyanis tanítványának, Rudolf osztrák főhercegnek ajánlotta a szerzeményt (ő Sissi szomorú véget ért fia). Hosino is "tanítványa" Nakatának, teljesen felborítja életét, hogy követhesse az együgyűségében is bölcs öregembert.
10. Chuck Berry: Johnny B. Goode
Pörögjünk föl, jöjjön megint egy kis rockandroll. A Birkakergető nagy kaland csodaszép fülű csaja a Johnny B. Goode dallamát dúdolja kávéfőzés közben, mialatt a főszereplő éppen újságot olvas ("igazán családiasan festettünk így kettesben"), majd a vonaton is énekelgeti útban Hokkaido felé. Vissza az ötvenes évek örökzöldjeihez.
11. Bing Crosby: White Christmas
Két Murakami-regényben is felbukkan, a Birkakergető-ben a főszereplő egyedül várja a telet fönt a hegyen, rengeteget főz, és egyfolytában ezt a számot hallgatja. A határtól délre, naptól nyugatra regényben a gyerek Simamotóék hallgatják ezt gyakran, "évszaktól függetlenül élveztük".
12. Frank Sinatra: South of Border
Ha már A határtól délre... szóba került, jöjjön a dzsessz, töményen. A regény főhőse dzsesszbár-tulajdonos, akárcsak Murakami regényírói karrierje előtt, ezért aztán a könyv tele van dzsessz-utalásokkal. A regény címe, legalábbis az első fele, maga is utalás egy számra, amiben az a fura, hogy a főhős állandóan Nat King Cole-nak tulajdonítja annak ellenére, hogy nincs nyoma annak, hogy Nat King Cole valaha is felénekelte volna. A szám legismertebb felvétele Frank Sinatra nevéhez fűződik, ti is ezt hallhatjátok itt.
13. Nat King Cole: Pretend
Teareklámba illő régi dzsesszfelvétel, ami szövege ellenére ("pretend you're happy when you're blue") irigylésre méltó derűt és kiegyensúlyozottságot sugall. A határtól délre... regényben fontos dramaturgai szerepet játszik, a két főszereplő, Hadzsime és Simamoto gyerekkorukban sokat hallgatták ezt a felvételt. Nem értik a szöveg jelentését, de különleges jelentést tulajdonítanak neki. "Úgy éreztem a szöveg egy bizonyos életszemléletet fejez ki." Amikor felnőttkorukban újra összetalálkoznak, a nő odaajándékozza a régi lemezt Hadzsimének, el is surrannak a férfi vidéki házába meghallgatni, de aztán a nő reggelre eltűnik. A lemezzel, ráadásul.
14. Duke Ellington: Starcrossed Lovers
A határtól délre... regényben Murakami finoman újraírta a Casablanca című film jól ismert történetét, de hogy az áthallásokat biztosan mindenki megértse, el is helyezett néhány zenei segítséget. Az egyik ilyen Duke Ellington szerzeménye, amit a zenész Rómeó és Júlia rossz csillagzat alatt született szerelméről írt. "Amikor a bárban voltam, a zongorista gyakran játszani kezdte a dalt, mert tudta, hogy ez a kedvencem. Nem tartozott Ellington legnépszerűbb számai közé, és engem sem fűztek hozzá személyes emlékek, de amikor először hallottam, szíven ütött"- meséli a bártulajdonos. Naná, hogy a regény végén megkéri a zenekart, ezt a számot ne játsszák többet. Nem is jó.
15. Sam Cooke: Wonderful World
És most jöjjön a Tánc tánc tánc, amiben végig szól a zene. A főhős próbál kapcsolatot teremteni egy rábízott undok és szótlan kamaszlánnyal, akit el kell szállítania Hokkaidóból Tokióba. Nem könnyű feladat. Sam Cooke segít neki.
16. Everly Brothers: Wake Up Little Susie
Az autókölcsönző irodából magával hozott kazettáról ömlik a régi jó rockandroll ("gondoltam elütjük vele az időt").
17. Elvis Presley: Hound Dog
Ez is rajta van az említett kazin, hurrá, még a depressziós Murakami-hősöknek is jót tesz az öreg hernyós Elvis. Hősünk elmereng, hogy mind korán haltak (1983-ban járunk).
18. Beach Boys: Surfin'
A dacos bakfissal ezt a számot már együtt éneklik, megtörik a jég, innentől a legnagyobb haverok. A Beach Boys Murakami nagy kedvence, nem is tudja leküzdeni magában az okoskodó szakértőt. "Nem csillognak annyira, mint az első időkben. Brian Wilson szellemileg tönkrement, a banda a végén már semmi hasznát nem vette, de azért mindnyájan összefogtak, hogy életben tartsák, és ez az elkeseredett küzdelem átjön a zenéjükben." A főhős így elemezgeti régi gimnáziumi osztálytársával a Beach Boys The Good Vibrations utáni korszakát. A regény címe is egy Beach Boys-számból jön.
19. Bob Dylan: It's All Over Now
Hősünk e szám hallgatása közben egy ajándékba kapott prostituált szolgáltatásait élvezi. "Azért furcsa érzés volt Bob Dylant hallgatva egy gyönyörű nőt ölelni - költségtérítéssel. A nosztalgiával idézgetett hatvanas években ilyet el sem lehetett volna képzelni."
20. The Rolling Stones: Brown Sugar
A Tánc tánc tánc-ban Murakami minden előadóról jól megmondja a véleményét. Autózás közben hallgatja a rádiót, és folyamatosan fortyog. Az, hogy Boy George-ot végig cikizi, nem meglepő, de a régebbi sztárokat is jól helyreteszi. "Nancy Sinatra elég ósdi, a Monkeys is borzalmas, még maga is Elvis is elég sok pocsék számot énekelt", "Pat Boon legtöbb száma borotvaszappant juttatott az eszembe". "Tom Jones, ha csak a nevét hallom, végigfut a hátamon a hideg." "A képmutató Simon és Garfunkel" (hoppá!), "az idegbajos Jackson 5". "Flatwood Mac, Abba, Bee Gees, Donna Summer, Eagles, Commodors, a maguk idejében egy darabig fent lebegtek a felszínen, mint a hab, majd eltűntek. Olcsó tucatáru, ezzel csalták ki a kamaszok zsebpénzét." Egyedül a Rolling Stones Brown Sugar számán enyhül meg, "ez már jó szám volt".
És itt van az a rész, mikor az író érzelmes vallomást tesz a popzenéhez fűződő viszonyáról, muszáj idéznünk. "Egész nap a rádión lógtam, és a zsebpénzemet lemezekre költöttem. Rockandroll. Azt hittem, a világon nincs nagyszerűbb annál. Azóta megértettem, kevés igazán jó szám van." "Egy óráig hallgathatod a rádiót, mire bejön egy. A többi csak tömegben gyártott hulladék. De régen nem gondoltam ezt végig ilyen szigorúan. Bármit hallgattam is, örömömet leltem benne. Fiatal voltam, időm rengeteg, szerelmes is voltam. Hagytam, hogy az érdektelen silányság is megremegtesse a szívemet."
21. Lovin' Spoonful: Summer In The City
Murakami nagyon szeret futni, mindennap lefut tíz kilométert, önéletrajzi könyvet is írt What I Talk About When I Talk About Running címmel. Ez sajnos még nem jelent meg magyarul, de nagy szerencsénkre egy lelkiismeretes blogger kijegyzetelte a könyvből az író összes, zenével kapcsolatos magánjellegű észrevételét (sajnos csak a Google archívuma őrizte meg a felbecsülhetetlen értékű bejegyzést). Így azt is megtudjuk, milyen zenére szeret futni Murakami. A Lovin' Spoonfult sokat emlegeti, jöjjön tehát a legismertebb számuk, amit később Joe Cocker is feldolgozott.
21. Red Hot Chili Peppers: Don't Stop
"Néha futás közben dzsesszt hallgatok, de legtöbbször rockot, mert annak a ritmusa passzol leginkább a futáséhoz. Szoktam hallgatni Red Hot Chili Pepperst, Gorillazt, Becket és a régieket, például a Creedence Clearwater Revivalt és a Beach Boyst. Zenét a lehető legegyszerűbb ritmussal." Murakaminak küldjük ezt a számot. Úgy képzeljük, erre jó tempósan lehet futni. Különben is, "music the great communicator".
- - - - - És ami nincs benne:
A Kafka a tengerparton című regényben szerepel egy azonos című régi japán felvétel, amin egy lány zongorakísérettel énekel egy kedves és egyszerű dalt. Szuper lenne meghallgatni, csak az a baj, hogy a szám nem létezik. Sok rajongó próbált már kitalálni valamit, ami lehetne akár a Kafka a tengerparton is, ennek meghallgatásától megkímélünk mindenkit, YouTube-on lehet találni nem többet is (itt meg itt).
- - - - - Bónusz track:
22. Sly & The Family Stone - Everyday People
A Tánc tánc tánc főszereplője Sly & The Family Stone-kitűzőt akar venni kamasz havernőjének, hogy zenei látókörét ezzel is tágítsa. (A lány 12 éves, David Bowie-pólóban járkál, és Stray Cats-, Culture Club-kitűzőt hord.) A boltban a szintén zsenge korú eladólány értetlenül néz rá, láthatóan gőze sincs arról, kik ezek, és bosszúsan jegyzi meg, hogy nem igaz, már megint egy új együttes, annyi van belőlük, hogy meg se lehet jegyezni a nevüket.
23. Ray Charles: Hit The Road Jack
A Birkakergető-ben mondja, hogy ilyen rocklemezeket gyűjtött fiatalkorában.
24. Percy Faith: Theme From A Summer Place
Az amerikaiak kedvenc karácsonyi komponistája, Percy Faith elég sokszor előbukkan itt-ott Murakami regényeiben. "Percy Faith és zenekara szólt a polcon lévő jókora JVC kazettás magnóból, amelyiknek még külön mélynyomója is volt..." - itt például A kurblimadár-ban hallgatják. A Tánc tánc tánc Delfin szállójában is ez ömlik a hangszórókból.
25. Andy Williams: Canadian Sunset
A kurblimadár krónikájá-ban van egy tisztító, ahova a főhős hordja neje ruháit mosatni, míg a nő el nem tűnik. Ebben a tisztítóban szól mindig Andy William, tesz is rá a szereplő valami epés megjegyzést, amelyben az easy listening kifejezés nem dicsérőleg szerepel. De aztán később azon kapja magát, hogy fütyüli ő is. Hát így lehet valahogy Murakami is ezzel, a jelek (ld. Percy fent) szerint.
26. Paul Mauriat - Love Is Blue
Ez szól a Tánc tánc tánc szállodai liftjében, mielőtt a felvonó valami titokzatos emeleten állna meg, amely szemmel láthatólag nem a szállóhoz tartozik: büdös, hideg és sötét.
Hogyha az egészet egyben akarod meghallgatni, ide kattints.
(A cikkben szereplő idézetek Erdős György fordításai.)
Dömötör Ági