Az Amorf Ördögök egy különleges zenei próbálkozás, mely jelen felállásban 2000 óta működik. Zenéjük fülbizsergető fúziója a jövőbe mutató, elektronikus eszközökkel létrehozott hangzásnak és egy fél századdal ezelőtti hangulat- és dallamvilágnak. A jelenleg hét zenészből álló társaságban látszólag egymástól fényévnyire elhelyezkedő zenei stílusok képviselői dolgoznak együtt, de ez csak előnyükre válik: a megszülető zene friss, mai de mégis dalszerű és semmihez sem hasonlítható - az Ördögök a modern popzene egyedülálló változatát művelik.
A zenekari megszólalást uraló tört- és funk ütemek a társaság zenei vezetője, Tövisházi Ambrus keze nyomát viselik, aki nemrégiben Erik Sumo néven jelentette meg első szerzői maxilemezét, amellyel a német és osztrák tánczenei listákra is felkerült. A szövegíró-énekes Tariska Szabolcs a színház és a film világából merít - sokszor szeretettel, máskor iróniával révedve vissza a 30-as, 40-es évek hangulatába. A Tom Waits- és Kurt Weil-inspirálta kocsmadalok, búsulók és vidám indulók tehát éppúgy a zenekari hangzás részei, mint a számos jazz-projektben is résztvevő Eichinger Tibor gitárjátéka, Pápai Istvánnak, a Zum etno-dub-ambient társaság vezetőjének konga- és bongojátéka, Mikó György egyedülálló dél-amerikai, afrikai és ázsiai népi hangszereken előadott szólói, valamint Drapos Gergely feszes basszusgitár-kísérete. Péterfy Bori énekesnő és színésznő szuggesztív, érzékeny alt hangja pedig a legjellegzetesebb része az Amorf Ördögök-számoknak.
Az Amorf Ördögök zenekar második lemeze, a Molylepke Minibár két évvel a bemutatkozó album, a Betyár a Holdon után, 2002 decemberében jelenik meg. Az elvarázsolt, ugyanakkor lendületes, fülbemászó dalok most távoli vidékek zenéjét idézik meg - az első lemez balkáni, oroszos motívumai helyett erős afrikai hatás érződik. Az album megjelenése után, 2003 elején jelenik meg a nagylemez két dalának (Valahol a fák alatt, Tündérdomb) remixeiből készült bakelit maxi.