Gyönyörű mocsokságok, titkos szerelem és egy meglepetés

A hét új albumai között a legnagyobb érdeklődés talán Paul Simon visszatérését övezi, de a briteket a Libertines volt tagjának, Carl Baratnak az új lemeze is izgalomba hozta. Van még egy misztikus visszatérő, míg a magyar piacot a Heaven Street Seven képviseli, mely zenekar lemezét meg is nyerheted!

Paul Simon: Surprise

Várakozások: Paul Simon utoljára hat évvel ezelőtt jelentetett meg stúdióalbumot, azóta sok újat nem csinált. Újra összeállt Art Garfunkellel, akivel 600 ezer ember előtt léptek fel Rómában, a Colosseumban, és kaptak is egy Grammyt a Simon and Garfunkel életművéért. A duó azonban megmaradt a nosztalgiánál, és Simon újra szólóban jelentkezik a héten egy lemezzel, amely már a címében is hordozza a meglepetést.

Eredmény: A legnagyobb meglepetés a segítőtárs, azaz Brian Eno személye. A Roxy Music volt tagja dolgozott már mindenkivel David Bowie-tól a U2-ig, aki számít a popbizniszben, de az ő esetében az a legfontosabb, hogy Simonhoz hasonlóan érdeklődik a világzene, azon belül is az afrikai törzsi ritmusok iránt (ez leginkább a Talking Heads-szel közös munkáiban nyilvánult meg). Eno három dalt közösen szerzett Simonnal, és főként abban segédkezik, hogy a hagyományos hangzású dalokat 21. századi elektronikával bolondítja meg. Persze semmi komolyra nem kell gondolni, a kopasz stúdiómágus szerényen meghúzódik a háttérben, a főszerep Simon hangjáé és gitárjáé, amely viszont új dimenziókat kap.

Kiknek ajánlható: Paul Simon számos hívén kívül a világzene és a popzene házasságában érdekelt hallgatóknak is tetszeni fog, az elektronika ne riasszon el senkit, ettől még nem lesz techno.

Olyan mint: A volt Talking Heads-vezér, David Byrne csinált hasonló lemezeket egy időben, de aki a Rhythm Of The Saints lemez folytatását keresi, az itt is megtalálhatja.

Dirty Pretty Things: Waterloo To Anywhere

Várakozások: Pete Doherty neve most már a brit popberkekben kevésbé jártas olvasóknak is ismert lehet, noha nem zenei pályafutása, hanem Kate Mos-szal való románca és botrányos életvitele által. Jóval kevesebben tudják, hogy Doherty az elmúlt évek egyik legfontosabb és legnépszerűbb angol rockzenekarában, a Libertines-ben tűnt fel. A sokra hivatott együttes végül két lemez után, főként Doherty kontrollálhatatlan viselkedése és drogfüggősége miatt oszlott fel, és a két frontember, az egyaránt gitáros-énekes Carl Barat és Pete Doherty külön utakra lépett. Utóbbi nagy nehezen összehozott egy, a teljes széteséséről tanúbizonyságot tevő albumot Babyshambles nevű zenekarával, és szinte nincs olyan hét, amikor ne tartóztatnák le. Baratnak hosszabb időbe telt egy új együttes összehozása, de végül is Dirty Pretty Things néven sikerült összerakni egy új csapatot (a Libertines régi dobosával). A most megjelenő debütlemez sokak szerint választ ad arra a kérdésre, hogy Barat vagy Doherty-e a jobb.

Eredmény: A Libertines sosem tagadta, hogy szeretne visszatérni a régi, klasszikus angol hagyományokhoz, mind a zenék, mind pedig szövegek terén. A Waterloo To Anywhere hallatán is egyértelmű a Kinks, a Buzzcocks, a Jam vagy a Clash hatása, és hát persze, hogy a hasonló nyomvonalon haladó Libertines-é is. Erőteljes a hangzás, még ha néha fúvósokkal is színezik, mint a lemezt bevezető sláger, a Bang Bang You're Dead esetén, viszont aki a Babyshambles akusztikus gitáros dalocskáit keresi, az csalódni fog. Ami biztos, Barat nem fog letérni az útról, mint Pete, és ez még akkor is jó, ha a Libertines-hez képest azért ez a lemez nem túl nagy előrelépés, viszont korrekt és hallgatható anyag, a Babyshambles-szel szemben ez már komoly előny.

Kiknek ajánlható: Akik ismerték és szerették a Libertines-t, azoknak feltétlenül. Azoknak is, akik szerint a brit pop csak Coldplay-ből és Oasis-ből áll. Ha viszont valaki nagyon idegenkedik a jellegzetes brit hangzástól, annak ez sem fog tetszeni.

Olyan mint: Egy az átlagosnál valamivel tehetségesebb angol garázsbanda, egy esélyt megérdemel.