Éliás Jr. köszöni, jól van - nyerd meg a lemezét!

Most került a boltokba Éliás Jr. első szólóban jegyzett stúdióalbuma, a Jól vagyok. A lemezt hallgatva utóbbit le se lehetne tagadni, a hangszereléstől az énekig ez az egyértelmű üzenet. Funky-diszkózene, retró stílusban - nem kevesebb, nem is több ennél, de legalább őszinte. Nyerd meg cédén!

Minden retrózenei stílusnak megvannak a maga elkötelezettjei, akik, ha a világ a feje tetejére áll is, csak a szerelmüknek fognak élni. Ahogy Fenyő Miki valószínűleg bottal araszolva is jampi frizurában fog feszíteni, úgy fogja leénekelni a diszkógömböt a plafonról Éliás Jr., amíg világ a világ. Legalábbis erre számítunk, hallva Éliás Gyula Jr. friss lemezét, amely összeházasítja a diszkós funkyt a zeneileg néhol ennél többet mutató dzsesszes alapokkal.

Éliás Gyula zenei tanulmányokat követően alapította első zenekarát, Horizont néven, még a 1990-ben, ami aztán Let's Go névre hallgatott, végül 1994-ben lett Éliás projekt. Ekkor már a csapásirány egyértelműen a funky volt, de a tagok és a hatások folyamatosan cserélődtek, mint ahogy az együttes neve is. 2000-ben kötöttek ki a Staffnál, ebben a felállásban pedig már több lemezük is napvilágot látott.

Végül 2006-ra nyerte el a zenekar a ma is érvényes felállását, két tag kiválása után Éliás Jr. és zenekara néven játszottak tovább, természetesen a mikrofonnál a névadóval. A csapat zenéjére és magára az énekesre is szeretik használni a Barry White-hasonlatot, ami a dörmögően mély hang híján inkább csak a stílus meghatározására alkalmas, de valóban határozottan érezhető, hogy miből merít a zenekar.

A most megjelent, Jól vagyok című lemez Éliás Jr. első szólóban, saját nevével fémjelzett stúdióalbuma, amely szintén a már említett jegyeket hordozza magán. Az irányadó és elsőként hallható címadó szám mindjárt be is állítja a hangulatot: látjuk a görkoris diszkóban úszó színes, szórt fényt, amint a csillogó gömbön tükröződik, a lemezlovas pedig figyelmezteti a buli közönségét, hogy szerelem van a levegőben. A korongon hallható ilyen jellegű dalok minden további nélkül odaállíthatók egy-egy Barry White-sláger mellé, a már említett hangszínbeli különbségtől eltekintve a feeling ugyanaz.

A teljesség kedvéért ismerjük el, sosem kellett ahhoz zenészdiploma, hogy az ember diszkókirállyá avanzsáljon, viszont a muzsikusoknak hála, ez az anyag valamelyest túlmutat önmagán. Az aláfestés nagyrészt nem rúgja ki a stílus korlátait, de helyenként már valóban inkább dzsesszről beszélünk, mint funkról, és a hangszerelés külön dicséretet érdemel.

Ezzel szemben könnyen fogást találunk a dalokon, ha a szövegeket nézzük. Hiába keresünk bennük költészetet, a magas művészet elmarad, de ezzel együtt - vagy talán éppen ezért - megőrzik könnyedségüket, megmaradnak a diszkógömb alatt. Ez alól kivétel például az Úgy lennék, amely zongorakíséretével inkább a lassúzós szépérzést támogatja.

A lemezen sokan közreműködtek, így a számok felében szerepet vállaló Kowalsky, vagy a Játsszunk még egy dalt-ban szereplő (kimondottan érezhető hatású) Szabó Leslie. Utóbbi megjelenése egyébként nem meglepő, hiszen már 2003-ban (éppen a Megasztár első szériájának évében, amikor a nagyközönség megismerhette a nevét) is dolgozott együtt Éliás Jr-ral: amikor az Ágyra járok című kislemezt készítették közösen.

Az album az elektronikus zene irányába is kacsint néhányat a Jól vagyok című szám két remixe erejéig, ezekben a feldolgozásokat készítők révén további együttműködőket találunk.