Prince egy hetilapban érkezett vissza a Földre

Miközben hetek óta amiatt háborog a lemezipar, hogy Prince egy brit hetilap segítségével hárommillió potenciális vásárlóhoz vágta hozzá ingyen új lemezét, mi inkább foglalkozzunk azzal, hogy a Planet Earth ismét jó formában mutatja a Herceget, ráadásul most az egyensúly is megfelelőnek látszik az alkotóelemek között, egyik sem kerül túlsúlyba. Egyre rockosabb az UNKLE, elkeseredett kamaszokból szervez hadsereget a Sum 41, tovább álmodozik a Thrills, sikerrel fogja össze a különböző irányvonalakat a Tegan and Sara duó. Lemezajánló.

UNKLE: War Stories

Várakozások: Az angol Mo' Wax lemezkiadó alapítója, a DJ-ként is ismert James Lavelle vezette UNKLE nevű elektronikus projekt három és fél év után tért vissza új, harmadik albumával. A kilencvenes évek közepe óta létező formáció első korongja, a változatos és katartikusan monumentális hangzású Psyence Fiction DJ Shadow segítségével készült el 1998-ban, s olyan vendégművészek szerepeltek rajta, mint Thom Yorke (Radiohead), Richard Ashcroft (Verve), Mike D (Beastie Boys), Badly Drawn Boy vagy Jason Newstead (Metallica). A megjelenés után Shadow hamarosan elhagyta a projektet, s a helyére Richard File érkezett, akiről kiderült, hogy remekül tud énekelni is, így a második UNKLE-album (Never, Never, Land, 2003) jó részét az ő hangja fogja át. Természetesen ezen a lemezen is akadtak vendégek: Ian Brown (aki a zseniális Reign-t énekli), Josh Homme (Queens Of The Stone Age) és 3D (Massive Attack) hangjukkal, Brian Eno, Jarvis Cocker (Pulp) és Mani (Primal Scream) hangszeres tudásukkal támogatták Lavelle-t. Ez a második dolgozat elődjénél egységesebbre, hatásosabbra és befogadhatóbbra sikerült és már elmozdult az elektronikus zenei skatulyából a gitárzenék irányába. Az immár 13 éves formáció meglepő módon csak idén februárban adta első élő koncertjét, s néhány hónappal a debütálás után a Szigeten is megmutathatják, hogy mennyire sikerül az albumok hangzásvilágát átültetni a színpadra.

Eredmény: Az új lemez, a War Stories már a tavalyi év elején keverési fázisban volt, ám még egy esztendőn át érlelni kellett, hogy idén nyáron a boltok polcain landolhasson. A munkára ismét sikerült vendégelőadók garmadáját megnyerni. Szerepel a felvételeken, a korábbi kollaborációkból ismerős Josh Homme és 3D. Előbbi a zakatolós indie-breakbeat szerzeményben a Restless-ben, utóbbi az atmoszférikus Twilight-ban működik közre. Akadnak új arcok is, így Ian Astbury, a Cult frontembere a beharangozó kislemezen, a Burn My Shadow-n, és az albumzáró, himnikus, akusztikus gitárral és vonósokkal megspékelt When Things Explode-on hallható. Üde színfolt Leila Moss, a Duke Spirit énekesnőjének a hangja, amely Björk és PJ Harvey energiáit egyesíti a Mayday című szerzeményben. Az album további érdekessége, hogy maga James Lavelle is énekel két dalban, a Depeche-es hangulatú Hold My Hand-ben és a Morning Rage-ben, ahol Richard File is mikrofonhoz jut. A War Stories, mely dupla verzióba is beszerezhető (a másik CD-n a lemez instrumentális verziójával) tartalmaz kellő mennyiségű remek pillanatot, hogy sikeressé váljon, de helyenként mély és energikus, kísérletezős gitárhangzása néhány ortodox UNKLE-hívőt fejvakarásra fog késztetni.

Kinek ajánlható: A háborús övezetekből hazatérő békefenntartók, a groove-os, pszichedelikus gitárzene, a köldökbámulós poszt-rock kedvelői, és a népes hazai Depeche-tábor is barátkozhat a lemezzel.

Olyan mint: Egy faltörő kos, amely sokadszorra borítja le a téglákat az elektronika és a rock között.

(DG)