Manu Chao besokallt

A mediterrán világpolgár hosszú évek után jelentetett meg új albumot, amelyben több az indulat és rockos gitár, mint eddigi szólólemezein. Ettől persze még ugyanaz a Manu Chao, csak kicsit visszanyúlt a Mano Negra-korszakhoz is. Továbbra is a kisvárosi élet reménytelenségét önti himnuszokba a brit Hard-Fi, amely leginkább a Clash örökségét vizezi fel, míg Patti Scialfa sikerrel állt a saját lábára, és most már végképp nemcsak Bruce Springsteen nejeként jegyzik. Végül lemezajánlónkban szerepel az összeráncolt homlokú Athlete harmadik lemeze is.

Athlete: Beyond the Neighbourhood

Várakozások: A négytagú londoni zenekar 2002-ben tűnt fel a brit popmezőnyben, szimpatikus, de nem túlzottan eredeti, középtempós indie gitárpopja szép lassan egész komoly rajongóbázisra volt elegendő. Első lemeze, a Vehicles and Animals negyedmillió példányban fogyott és Mercury-díjra is felterjesztették, de a listákon még nem került a közvetlen élmezőnybe. Alaposan változott viszont a helyzet, amikor 2005 elején megjelent a folytatás (Tourist), amely már a brit lista élén kezdett, és amely arról árulkodott, hogy az Athlete szinte teljesen feladta a bemutatkozáson még hallható ambícióit (mely még inkább amerikai neo-pszichedelikus popzenekarok hatásairól árulkodott), és beállt a Coldplay és a Snow Patrol mögé a rádióbarát, melankolikus szoft-pop zenekarok hosszú sorába. Joel Pott énekes és társai a kritikusoktól kaptak is a fejükre rendesen, de valószínűleg ezzel nem sokat törődtek, amikor meglátták, hogy az albumuk listavezető lett.

Eredmény: Az Athlete most úgy döntött, hogy megpróbál két lovat is megülni, ám mint tudjuk, az ilyesmi egy fenékkel csak a legritkább esetben szokott sikerülni. A steril és kockázatmentes dallamok maradtak, viszont a tagok a hangszerelés terén igyekeztek kiélni a második lemezen jobbára elfojtott kísérletezési vágyaikat, és így a lemez kap egy döntően elektronikus feelinget, a háttérben csendesen bekúszó, elidegenítő hatású laptop-atmoszférának köszönhetően. Ettől még a lényeg nem változik: az Athlete sajnos harmadik lemezén sem tud érdekesnek tűnni, és továbbra is a felnőtteket megcélzó rádióadókban lehet majd találkozni formailag teljesen rendben levő, de a szellemességet és egyéni ötleteket általában nélkülöző dalaikkal. Ha a középiskolában kötelező tantárgy lenne a popzenekar alapítása, akkor alighanem ilyen lemezek ezrei kerülnének ki év végén.

Kiknek ajánlható: Akiknek az igényességen és a profizmuson kívül nincs más feltételük egy zenekarral szemben.

Olyan, mint: A Coldplay szupertitkos kollaborációja a NASA-val.

Inkei Bence