Pörkölt mellé: Ki mit tudon versenyeznek a nyugdíjasok

Táncra perdülnek, vérbő tarantellát járnak, szólóéneket adnak elő és mazsorett előadásban lóbálják a pom-pomokat: egy hévízi vállalkozó országos Ki mit tudot szervezett nyugdíjasoknak és a hatalmas érdeklődésen maga is meglepődött. Az ötödik elődöntőn elsöprő többségben a nők, egy 79 éves asszony pedig megmutatja, hogy az előző esti buli után is ki lehet vágni a rezet. Az [origo] a helyszínen álmélkodott a 70 körüliek vitalitásán.

"Csak annyi vizet szerezzetek, hogy a vérnyomáscsökkentőt bevegyem (...), de aztán nehogy az altató legyen az" - a kérést egy decsi tánccsoport 70 felé járó tagja intézi nevetve hasonló korú társaihoz a fellépés előtti utolsó percekben. A hévízi polgármesteri hivatal színháztermében járunk az országos nyugdíjas Ki mit tud ötödik elődöntőjén.

Kedd délután fél hatkor csoportokban szállingózva érkeznek a fellépők, elsőként a borsodszentgyörgyi Nefelejcs asszonykórus; piros-díszes népies ruhájukról messziről ki lehet szúrni őket. Gyors énekpróba és ruhaigazítás után az első sorokban foglalnak helyet és beszélgetve várják, hogy ötödikként rájuk kerüljön a sor. Nem sokkal utánuk érkeznek az örökifjú hangulatot sugárzó budapesti táncos nagymamák, majd karate-ruhára emlékeztető outfitben jelenik meg egy csoport, mint kiderül, ők Ásványráróról jöttek és görög táncot fognak előadni.

Akik nem a fellépő ruhában érkeznek, az öltözőt célozzák meg, melynek folyosóján lámpaláz és izgalom, illetve csatos bőrkofferek és hímzéses párnák keverednek. Az egyik szobában éppen a budapesti tánccsoport készülődik vérpezsdítő vörös-fekete ruhában, éppen elmaradhatatlan kiegészítőjüket, a vörös rózsákat tűzik a hajukba. Mint kiderül, a csoport átlagéletkora 60 fölött van, tarantellával és mambóval neveztek, és balettművész tanáruk segítségével hetente kétszer két órát próbálnak a VII. kerületi Akácos udvarban.

Fogcimbalom és európai átlag

Az ötödik elődöntőn induló csoportok már előző nap megérkeztek abba a hévízi hotelba, amit a vetélkedő-sorozat kitalálója üzemeltet. Egy 79 éves borsodszentgyörgyi néni azt meséli, hogy a 7 órás buszút után (és ellenére) előző este akkora buli volt, hogy "nagyot táncoltak és mind elénekelték a hangszálukat". A résztvevők kedd estére már egy fürdőzésen is túlvannak a hévízi tóban.

Néhány perccel 6 előtt Fábián Péter ceremóniamester - ahogy az este során többször - félplaybackben szórakoztatja a jelenlévő 80-100, főleg nyugdíjas korú embert. A dalok repertoárja Louis Armstrong Wonderful World-jétől Seress Rezső Szeressük egymást gyerekek-éig terjed. A ceremóniamester felkap egy népviseletbe öltözött nénit, megtáncoltatja. Ő az egyetlen, akinek vicces-éneklős-táncos szerepe az este során inkább komikus, néha kicsit modoros, a produkciók ellenben - a kisebb bakik ellenére is - inkább meghatók.

A fellépők között egy kivétellel csak nők vannak, amikor ennek okairól faggatok egy borsodszentgyörgyi asszonyt, elmosolyodik: "A férfiak másfele ájulnak, nem erre" - mondja, a kórus többi tagja nevet, aztán elcsendesül a terem, amikor a ceremóniamester bejelenti az első fellépőt. Mazsorettel kezdődnek az előadások, összesen 12. Az este során szóló ének, vers, próza, tánc, kórus, néptánc és egyéb színpadi műbe sorolt előadások váltakoznak. Az elődöntők tapasztalatai alapján a nyugdíjas ki mit tudosok körében a néptánc és a magyar nóta a legkedveltebb, de volt már marionett-bábos produkció és egy fogcimbalom előadás is, utóbbi fellépő a fogait az ujjával ütögetve zenélt.

A produkciókat háromfős zsűri bírálja el, akik között akad dráma- és táncpedagógus, magyartanár, énektanár. A maximálisan szerezhető pontszám 150. A nyeremények kategóriánkként egy-egy adventi út Ausztriába, de a díjak között wellness-hétvége és tárgyjutalom is van.

A házigazda Práger István szerint az átlagéletkor inkább a 70-hez közelít, de akadnak 80 évesek és rokkantnyugdíjasok is. Annyian jelentkeztek, hogy az eredetileg néhány alkalomra tervezett eseménysorozatot 15 alkalomra kellett bővíteni. A döntő május közepén lesz, addig 110 településről 190 produkció fordul meg a városháza színpadán; a fellépők számát a főszervező ezer emberre becsüli.

Ez a körülbelül ezer nyugdíjas abba az elenyésző kisebbségbe tartozik, aki egyáltalán hajlandó megmozdulni. Egy 2010-es EU-felmérés szerint ugyanis az 55 évesnél idősebb férfiak, és különösen a nők mozgási és sportolási kedve nálunk jóval az uniós átlag alatt van. És a nőknél rosszabb a helyzet, míg az 55 év feletti uniós átlag 11 százaléka mozog, nálunk 5 százalék körüli ez az arány. A hetven évesnél idősebb magyar nőknek mindössze 2 százaléka mozog, szemben az EU-s 7 százalékkal.

A tétlenségbe bele lehet betegedni

Az előadások színvonala ugyan nagyon eltérő, egy dolog általános: amíg idáig eljutottak a fellépők, próbák sorozatán vettek részt, és bár akadnak fáradt, elcsigázott arcok is, minden társulatban vannak páran, akikből életkedv és energia sugárzik. Mindegy, hogy a körtáncnál a kezek nem találják meg azonnal egymást, hogy az egységes koreográfiába valaki késve csatlakozik, hogy kimarad egy lépés és hogy a reflexek általában lassabbak; a nagyszámú induló azt mutatja, hogy van értelmes alternatíva, azaz örömöt okozó elfoglaltság a tévénézés-pörköltfőzés-portörlés mellett. És bár ez még csak az elődöntő, olyan asszonyok is megfordulnak itt, akikért filmes casting-ügynökségek verekednének össze.

További képek a Ki mit tudról a fotóra klikkelve

A borsodszentgyörgyi Kovács Istvánné a mezőny egyik kiemelkedő alakja - a verseny előtt ő mesélt az előző esti nagy buliról -, 79 évesen biztos léptekkel sétál a színpadra, majd a'capella énekli el az Ez a föld a hazám című katonadalt. A helyszínen lánya, otthon 97 éves édesanyja szorít neki. A zsűri eredményhirdetése után kiderül, jó eséllyel viszont lehet majd látni a döntőben, mivel a megszerezhető 150-ből kedden 140 pontot kap. "Tetszett? Ez lett a második legjobb eredmény" - mondja kis büszkeséggel a mosolyában a nézőtérre visszaülve.

"Amikor jött a 79 éves asszony, elszorult a lélegzetem, helyette izgultam" - mondja a verseny után este 9-kor Madarász Katalin nóta- és népdalénekes, az ötödik elődöntő szakmai vendége. Mint mondja, eredetileg nem akarta elvállalni a zsűrizést, mert nem szeret ítélkezni, végül nem bánta meg, hogy mégis belement: "Nagyon boldog vagyok, mert itt az a lényeg, hogy ezek az emberek elfeledkeznek a korukról, minden bajról, ami az országban van. (...) A passzivitásba bele lehet betegedni, és a következő az, hogy meghalunk. Így kell harcolni az elkerülhetetlen ellen" - mondja.