Az interneten élnek tovább a régi magyar diafilmek

Több száz diafilmet nézhet meg mostantól bárki a Virtuális Diafilmmúzeum oldalán. A Vuk-tól az űrhajózáson keresztül a szocializmus politikai propagandájáig - a magyar diafilmek gyűjtőoldala a legnagyobb magyar diafilm-gyűjtő, Bíró Ferenc gyűjteményén alapul és hetente bővül. Idővel nemzetközivé is válhat.

Lenin és a NOSZF 1977-ből, Képek néphadseregünk életéből 1950-ből, Űrhajózás 1954-ből, Öreg néne őzikéje 1957-ből, a Vuk II. 1982-ből. A közös bennük, hogy mind diafilmre készültek, valamikor kockáról-kockára vetítették őket, mostantól viszont egyetlen weboldalon tekinthetők meg az egér szorgos nyomkodásával.

A Diafilmgyártó Kft., az OSA Archívum és a Laterna Magica Bt. együttműködésében született Virtuális Diafilmmúzeum című honlap ugyan egy ideje már működik, a magyar diafilmek nagy gyűjtőoldalává viszont csak most vált. Az oldalt csütörtökön, az OSA Archívum épületében mutatták be. Háttérben az Ütközet a krumpliföldön című több tízszeresére nagyított diafilm - rajzolta Pál György -, szemben vele Zórád Ernő Háry János-a, a kettő között Ivacs Gabriella, az OSA munkatársa beszélt a megújult és kibővített oldalról.

750 teljes film

A kávészínű site-on a bal oldali címkefelhőben különféle témakörökre lehet keresni. Jelenleg 750 film tekinthető meg az elsőtől az utolsó kockáig, összesen körülbelül 2400 film van regisztrálva. Csak meséből 820 darab van fent, emellett egyebek mellett 103 politikai agitáció és 29 közlekedéssel kapcsolatos kisfilm is látható. Néhány film helyén egy nagy X jelenik meg, ezeknek a feltöltése még folyik. Akad olyan is, amelyből csak néhány kocka látható, ezek a diafilmek még forgalomban vannak. Mint Ivacs Gabriella elmondta, a különböző kategóriákat hetente bővítik, a keresőben konkrét alkotásokra lehet keresni, a blogban Bíró Ferenc gyűjtő bejegyzései olvashatók majd.

Az ő gyűjteménye teszi ki ugyanis a virtuális Diafilmmúzeum nagy részét. Bíró Ferencet a legnagyobb magyar diafilm-gyűjtőként tartják számon, nemzetközileg is ritkaságszámba menő, több mint 5000 darabos diafilm- és diaberendezés-gyűjteményt igazgat. Az ebből készült oldal a készítők szerint világviszonylatban is egyedülálló vállalkozás, még ha vannak is hasonló külföldi site-ok. A magyar diagyűjteményt idővel be szeretnék csatornázni az Europeana Digitális Könyvtárba. Már dolgoznak az angol fordításon, és tervezik az oldal nemzetközivé bővítését.

Bíró Ferenc a legnagyobb magyar diafilm-gyűjtő(Klikkeljen a további fotókért!)

Az OSA 1998 óta foglalkozik diafilmekkel, már a kilencvenes években elkezdték scannelni a filmeket az akkori - és azóta elavult - technikákkal. 2006-ban döntöttek úgy a Neumann-házzal, hogy létrehoznak egy diafilmes oldalt. Ebből lett a diafilmmuzeum.hu, amelynek korszerűsítéséről 2010-ben döntöttek. Az oldalt az OSA Archívum üzemelteti és a gyűjtővel, valamint a Diafilmgyártó Kft.-vel együttműködve bővíti. A filmek többsége a rendszerváltás előtt készült, amikor a készítőket illető jogdíjakat nem volt szokás tisztázni. Bíró Ferenc szerint ezért amennyiben valaki valamelyik alkotás jogaiért jelentkezik, megvizsgálják az esetet, ha kell, leveszik a filmet, a jogdíjas alkotásokat pedig nem publikálják.

A politikai propaganda eszköze is volt

Diafilmet már a 20. század elejétől készítettek ismeretterjesztő és oktatástechnikai eszközként, a második világháború utáni Magyarországon pedig - a mese és az ismeretterjesztés mellett - a politikai propaganda eszköze is volt. A mesébe oltott ideológiai tanulságok mellett a közvetlen pártoktatás műfajává is vált a diafilm és párja, a keretes diasorozat - áll az OSA Archívum ismertetőjében. Ezzel a diafilmek a közelmúlt közvetlen kortörténeti dokumentumaivá is váltak, amelyek valós és virtuális gyűjteményként egyaránt szemléletesen egészítik ki a korszakkal foglalkozó archívumok anyagát.

Diás program: április 28-án 18 órakor felnőtteknek szóló diavetítés lesz az OSA Arany János utcai épületében, színészek által felolvasott kísérőszöveggel; május 29-én, a gyereknapon pedig mesefilmeket vetítenek, szintén színészek tolmácsolásában.

Zórád Ernő: a legnagyobb magyar diafilm-illusztrátor, a szóbuborék meghonosítója
Zórád Ernő, számos diafilm illusztrátora talán a legismertebb magyar diafilmes grafikus, születésének századik évfordulója október 16-án lesz. Zórád lapoknak rajzolt karikatúrákat, címlapokat, magazinokat, könyveket illusztrált; első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ezt a munkáját nem tartotta sokra, mint mondta, "minden utálatom meglátszott rajta", ugyanakkor kultúrtörténeti jelentősége jelentős: ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.

Zórád egyik kockája a Háry Jánosból

Diafilmeket 1952-től kezdett rajzolni, sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatását, a festészetet sem hanyagolta; legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott Tabánt örökíti meg.

Hitvallása szerint a képregényrajzolónak minden tudományterületen jártasnak kell lenni, hogy hitelesen mutathassa be a szóban forgó világot. Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni. Zórád Ernő 2004-ben halt meg Budapesten. (További infó itt)