A magyar némafilm fénykora a Műcsarnokban

Bajor Gizi, Blaha Lujza és Fedák Sári is felbukkan a Műcsarnok alagsori galériájában csütörtökön nyílt Filmes átjáró a múltba - A magyar némafilm kora című kamarakiállítás fotóin, filmplakátjain. A tárlat kuriózumát a némafilmes stand- és werkfotók jelentik a Magyar Nemzeti Filmarchívum kibővítésével létrehozott Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) gyűjteményéből. A tárlatot 12 némafilmből álló vetítéssorozat kíséri.

Tizennyolc filmplakát és kilencven fotográfia segítségével idézi fel a Filmes átjáró a múltba című tárlat a magyar némafilm korszakát. Láthatjuk a Filmarchívum legújabb szerzeményeit, a kolozsvári Dunky-fivérek ritka felvételeit is; a két testvér rendszeresen fotózott a forgatásokon, most kiállított képeik a filmtörténelem első magyar stand- és werkfotói. Felvételeiken felbukkannak a korszak ismert filmjének jelenetei, például az Arany János-ballada alapján készült Tetemrehívás (1915) Berky Lilivel vagy a Hattestparancsnok (1916) a fiatal és snájdig Csortos Gyulával.

A képeket két évvel ezelőtt egy kolozsvári magángyűjtőtől vásárolta az archívum - tudtuk meg Gyürey Verától, a Filmarchívum korábbi igazgatónőjétől. A fotókat eddig egy alkalommal láthatta a nagyközönség, Miskolcon. A fényképek a korabeli némafilmeknél jobb minőségben, meglepő élességgel őrzik a színészek gesztusait.

Többségük standfotó, vagyis a film jeleneteiből rögzítenek egy-egy képet (a werkfotó ezzel szemben a forgatáson zajló munkát örökíti meg). A forgatásokon készült felvételeken és portréfotókon láthatók a kor legendás magyar színésznői és színészei, így Bajor Gizi, Blaha Lujza, Fedák Sári, Lugosi Béla vagy Uray Tivadar is.

A másik teremben némafilmes moziplakátokat láthatunk, amelyek élénk színekkel és jellegzetes formavilággal invitálják a nézőt a Teréz körúti "Mozgókép Otthon"-ba (ma Művész mozi). A korai filmplakátok kimagasló képzőművészeti értéket képviselnek - magyarázza Gyürey Vera. A kiállításon látható például Blaha Lujza híres filmjének, a Korda Sándor rendezte Nagymamá-nak a moziplakátja is (a színjátszás nagyasszonya összesen két filmben játszott; a másik a legelső magyar mozgókép, A táncz volt 1906-ban).

Csortos Gyula a Hattestparancsok című filmben (a képre kattintva még több fotót láthat a kiállításról)

A kiállítás apropóját az adta, hogy végéhez ért az Európai Filmes Átjáró (European Film Gateway, EFG) európai uniós filmtörténeti digitalizációs projekt, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Filmarchívum a némafilm és a hangosfilm első korából származó ezer darab fotó, illetve a kezdetek és a kilencvenes évek között készült 1200 filmplakát hozzáférhetővé tételét vállalta. A kiállításra kihelyezett multimédiás terminálon a most induló EFG portál tartalmába is betekinthetnek az érdeklődők, ahol 790 ezer digitalizált filmes dokumentum között lehet keresni.

A tárlathoz vetítéssorozat is kapcsolódik, amely során a Műcsarnok alagsori termében tizenkét filmtörténeti kuriózumot láthatunk, többek között Korda Sándor Aranyember (1918), Janovics Jenő Utolsó éjszaka (1917), valamint Kertész Mihály nemrég megszerzett Az utolsó hajnal című némafilmjét. A vetítéseket Darvas Kristóf kíséri zongorán.

A képre kattintva még több fotót láthat a kiállításról!

Mi az a MaNDA?

Az 1959-ben (akkor még Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum néven) megalakult Magyar Nemzeti Filmarchívum kibővülésével 2011 júniusában jött létre a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.

A MaNDA célja, hogy összefogja a hazai közgyűjtemények digitalizációs munkáját, illetve hogy egy "gazdag és szórakoztatva informáló központi" internetes portálon tegye elérhetővé a digitalizált dokumentumokat. A tervek szerint a jogdíjakkal nem terhelt művek esetén a hozzáférés ingyenes lesz, a többi tartalomnál pedig lehetőség nyílik az online fizetésre. A központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el.

A MaNDÁ-t a főigazgatói pályázat kiírásáig Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Főosztályának vezetője irányítja miniszteri biztosként. (MTI)