Az 1883-as tiszaeszlári vérvádper a modern magyar antiszemitizmus történetének egyik korai epizódja, amelynek középpontjában egy titokzatos körülmények között eltűnt cselédlány állt. A 14 éves Solymosi Eszter festékért szaladt ki a boltba, vissza azonban már nem érkezett. A falusiak a helybeli zsidókat vádolták a kislány elrablásával és rituális meggyilkolásával, elképzelésük szerint a szűz vérét a zsidók a húsvéti pászka elkészítéséhez használták fel.
A magyarországi per nemzetközi figyelmet kapott, a Torinóban élő Kossuth Lajos is megszólalt az ügyben. Bár a per végén a vád megalapozatlansága miatt felmentették a tiszaeszlári zsidókat, bűnösségükben még ma is sokan hisznek. A Tiszaeszláron felállított síremléknél évenként megemlékeznek szélsőjobboldali szervezetek.
Az előadást Mundruczó Kornél a hannoveri városi színházban vitte színre, Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című dokumentumregénye felhasználásával. A történet egyik kulcsfigurája Scharf Móric - ő volt a per koronatanúja, aki azt vallotta, látta a kulcslyukon keresztül a gyilkosságot. Bizonyos források szerint a kamaszfiú gyengeelméjű volt; máshol azt írják, a fiú később bevallotta, fenyegetésekkel bírták rá, hogy hittársai - többek között saját édesapja - ellen valljon. Mundruczó Kornél előadásában Móric lázadóként jelenik meg.
A német kritikák dicsérik az előadás filmszerű, "komor és titokzatos" képeit, az egyik színházi oldal "mágikus realistá"-nak nevezi a rendezést. "Mundruczó az agresszív falusiak és az alázatos, önkínzó zsidók összetűzéseit drámai élőképek formájában ábrázolja" - derül ki.
"Mundruczó Kornél előadása a mechanizmust vizsgálja - azt a folyamatot, ahogy a hiedelemből szinte valóság lesz. Szadizmus, összetűzés, agresszió, önostorozás lidérces filmszerű képek sorozataként, hangulatvilágításban" - mutatja be a produkciót a színlapján a Trafó.
Még nem láttuk az előadást, de úgy tűnik, a díszlet Mundruczó más darabjaihoz képest tradicionálisabb, viszont nem kevésbé szuggesztív (Ágh Márton munkája). A színpadon egy parasztházat látunk kívülről, sáros utcarészlettel, míg a házban zajlódó eseményeket kivetítőn követhetik a nézők.
Nyomasztó atmoszférát a realisztikus környezetben elhelyezett egy-egy szimbolikus tárgy teremt (macska az ablakban, kakas a tetőn, börtönszerű ház stb.). A lidérces hangulatot a meggyilkolt Solymosi Eszter színpadon bolyongó szellemén kívül a vihar hangjai és a farkasvonyítás fokozza - derül ki a kritikákból. Az írások többsége párhuzamot von az előadás témaválasztása és a magyarországi idegengyűlölet között, de dicsérik a rendezőt, hogy nem utal közvetlenül és szájbarágósan a probléma aktualitására; a párhuzam a néző fejében születik meg - ahogy az egyik kritikus írja.
Solymosi Esztert Johanna Bantzer, Móricot Martin Vischer játssza; Solymosiné szerepében Susana Fernandes Genebra, Móric szüleit Janko Kahle és Hanna Scheibe alakítja.
Forrás: Schauspielhaus Hannover
A Tiszaeszlári Solymosi Eszter című előadást október 10-én és 11-én lehet látni a fővárosi Trafóban, a jegyek 3000 Ft-ba kerülnek.