Fizessé má' egy korsó sört - a hetvenes évek legjobb magyar számai, első rész

Össze lehet egyáltalán mérni Szűcs Judithot a Syriusszal? Vagy éppen Cseh Tamást a Piramissal, esetleg Máté Pétert a Beatricével? Mi megpróbáltuk, és megnéztük, melyik ötven szám tetszik a legjobban a hetvenes évekből. A lista első felében mindjárt találhatók örökzöldek és elfeledett gyöngyszemek egyaránt, legyen az diszkó, kőkemény rock vagy éppen reggae.

Tavaly novemberben a beatkorszak általunk kiválasztott legjobb ötven számával köszöntöttük az ötvenedik évébe lépett magyar rockzenét, most pedig egy évtizeddel továbbmegyünk. Az első összeállításunk 1970-ig tartott, úgyhogy most az 1971-től 1979-ig tartó időszak magyar zenéi közül szavaztuk meg a legjobb ötvenet. Ez a korszak már jóval nehezebben megfogható, mint a hatvanas évek volt: magába foglalja a középutas popot, hagyományos slágerzenét, őszinte és kevésbé őszinte, de kőkemény rockot, diszkót és sok minden mást. (Arról nem is beszélve, hogy 1972-ben indul a táncházmozgalom, majd még a hetvenes években az etno jazz és a folk-rock, de ezek összeállításunkból kimaradtak.) Reményeink szerint az ötvenes listánk is ezt a sokszínűséget tükrözi, és kiderül belőle, hogy a magyar pop-rock több nagyszerű korszaka is erre az évtizedre esett (bár a lista az tükrözi, hogy az évtized eleje erősebb volt). Az is biztos viszont, hogy pont a több stílus miatt megosztóbb is lesz a lista, de ez már a műfaj velejárója.

Ahogy a beatkorszakos szavazásunknál, itt sem az adott dalok népszerűsége volt a legfőbb szempont, hiszen a cél nem az volt, hogy a Sláger Rádiót támasszuk fel, hanem azokat a számokat gyűjtsük össze, amelyek 2013-ban is hallgathatónak és vállalhatónak tűnnek számunkra. Ennek következtében sok, mindenki által jól ismert sláger hiányzik az összeállításunkból, viszont bekerültek olyan dalok, amikre már csak nagyon kevesen emlékeznek. A hetvenes évek termése azért értelemszerűen jobban dokumentált az azt megelőző évtizedénél, gondot inkább a hivatalos kultúrpolitika által nem támogatott előadók dalainak első verzióinak megtalálása jelenthetett, bár volt, amikor ezt a problémát az utókor oldotta meg.

A listát ezúttal is két részletben tesszük közzé, ma az 50-26. helyezettek kerülnek sorra. A címekre kattintva természetesen valamennyi dal meghallgatható; illetve egyben is az alábbi lejátszóban, vagy pedig itt.

A lista összeállításában részt vett: Dankó Gergő, Fábián Titusz, Gazda Albert, Gelegonya Edina, Inkei Bence, Kanada Káosz, Lang Ádám, Németh Zsófia, Rónai András, Sidó Zoltán, Szabó Sz. Csaba.

50. Gemini: Azon a szombat éjszakán (1976) szerzők: Markó András, Tardos Péter

Ezt az együttest ma leginkább egykori basszusgitárosa, a rendszerváltás későbbi nagy nyertese, Várszegi Gábor apropóján szokás emlegetni, pedig a Gemini az évtized első felének rendkívül sikeres együttese volt. A futószalagon gyártott slágerek túlnyomó többségét mára elnyelte a feledés köde, ez a dal viszont - köszönhetően A kenguru című filmnek is - kiemelkedik közülük, pedig azt is lehet mondani rá, hogy tinglitangli, de abból a legjobb fajta. Amit ígér, azt maradéktalanul betartja, és még az is kiderül belőle, milyen volt, amikor még szombaton is volt tanítás.

49. Bontovics Kati: Holnap megállnak az órák (1978) szerzők: Tomsits Rudolf, Vass Valéria

A hetvenes években tűntek fel itthon a komolyabb műfajokra is predesztinált énekesnők, akik azonban jobbára habkönnyű, feledhető slágereket énekeltek. Cserháti Zsuzsa és Bódy Magdi mellett ilyen volt Bontovics Kati is, szerencsére néha azért kapott olyan számot is, amelyben megmutathatta, mit is tud. Ebben a Burt Bacharachet idézően nagyívű, és a korszellemnek fittyet hányó, szimfonikusok kísérte dalban például azt, hogy egy évtizeddel korábban legalább ilyen jól megállta volna a helyét.

48. Máté Péter: Egy darabot a szívemből (1979) Máté Péter, S. Nagy István

Máté Péter a magyar örökzöldek egészen megdöbbentően nagy részéért felelős, még úgy is, hogy 1984-ben, 37 évesen elvitte egy szívroham. Őszintén szólva érzelmes dalaiért mi nem annyira lelkesedünk; de ebben a dalban a diszkós alap - ami sok szempontból a következő évtizedben született Zene nélkül mit érek én?-t juttathatja eszünkbe - megakadályozza, hogy az érzelmes dallamot érzelgősnek halljuk.

47. Syrius: Igazi tisztaság (1972) Orszáczky Miklós, Pataki László, Miklós Tibor

Ha bármelyik idősebb magyar rockzenészt megkérdezzük, mi volt a legjobb magyar rockzenekar, mindegyik a Syriust fogja mondani. Ez annyiból feltétlenül stimmel, hogy ott játszottak a legjobb zenészek (legalábbis a '69-73 közötti felállásban), akiknek a zsenialitása főként élőben érvényesült. Az utánuk maradt Devil's Masquerade album is inkább a maga egészében fogyasztható, egy-egy jazz-rockos improvizálást nincs is értelme kiragadni róla. Ha csak egy számot akarunk hallani, akkor ez soha meg nem jelenhetett stúdiófelvétel jobb ötlet, ugyanúgy felvillantja a Syrius erényeit, de még a dalformához is jobban idomul.

46. Kati és a Kerek Perec: Ő az a cigánylány (1979) Kiss Ernő, Nagy Katalin

A magyar diszkókorszak szerencsétlen sorsú zenekara leginkább arról híres, hogy a műfaj hazai nagyágyújának szánt Neoton szipkázta el két tagját is az első lemez után, amit a Kati és a Kerek Perec sosem tudott kiheverni. A '79-es első lemezen még ott zenélt Végvári Ádám és Bardóczi Gyula is, az együttes slágerei pedig nem tűnnek rosszabbnak a Neoton sikerdalainál. Ez a szám állt össze a legjobban, a refrén és az alap telitalálat, a szintiszóló pedig vagány. Elkövetője a pályáját rockzenekarokban kezdő (többek között Radics Bélával is játszó) énekesnő, Nagy Katalin volt, aki az együttes feloszlása után eltűnt a magyar popéletből, és teljes csendben halt meg 2010-ben.

45. Szűcs Judith: Nem feledlek (1978) Lámer Emil, Várszegi Gábor

Szűcs Judithot ma már mindenki a diszkóval köti össze, noha gyakran kirándult más területekre is. Mindjárt az első lemezén található ez a kedves és szépen hangszerelt, de mára elfeledett szám, melyet a Color együttes akkori gitárosa, Lámer Emil írt az énekesnőnek. Az általában vadóc, szexi lányként eladott Szűcs Judith itt visszafogott, bájos énjét mutatja meg, az eredmény pedig a magyar csajpop egyik legjobb dala.

44. Cseh Tamás: Amikor Désiré munkásszálláson lakott (1978) Cseh Tamás, Bereményi Géza

Cseh Tamásnak nem voltak szigorú értelemben vett slágerei, de még az is ismerni szokta, hogy "Felhúztuk Icát a negyedikre, én, a Feri meg a Bíró Imre", aki magától sosem hallgatná végig egy lemezét sem. Pedig ez is csak egyszál gitáros, egyszerű dalocska, nincs két perc sem, ellenben rendkívül vicces, mind a szövegét, mind pedig az előadásmódot tekintve. Igaz, mi sosem laktunk munkásszálláson, pláne nem egy szekrényben, és végképp nem birtokolt bennünket soha egy teljes emelet.

43. Skorpió: Vezess át az éjszakán (1976) Frenreisz Károly

Frenreisz Károly már megjárta a Metrót és az LGT-t, ám egyik sem az ő ízlésének megfelelő kemény rockot játszotta, úgyhogy a Hungáriából és a Miniből toborzott magának egy zenekart, amelyben végre ő volt a főnök. A második Skorpió-lemezen megjelent Vezess át az éjszakán az együttest ereje teljében mutatja: Papp Gyula szintetizátora sivít, vadállat a ritmusszekció (a dobos Fekete Gábor nem sokkal később disszidált), és még a szólók sem tördelik szét túlságosan a legdögösebb Skorpió-számot, amelynek az angol nyelvű verziója felkerült A kenguru-filmzene lemezre is.

42. Beatrice: Nem kell (1979) Miklóska Lajos, Nagy Feró

Bár a Beatrice tagjai korukat tekintve inkább még az eggyel korábbi generációhoz tartoztak (a basszgitáros Miklóska Lajos például még Radics Bélával is játszott együtt a Sakk-Mattban), mégis ők írták a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának igazi nemzedéki himnuszát. A Nem kell nihilizmusa egyfelől biztosan ijesztő lehetett az elvtársak számára, másrészt az addigi legközelebb jutott a punk szellemiségéhez az ismertebb magyar zenekarok közül. És ezt nem is csak a szöveg miatt mondjuk, hiszen Lugosi László minimalista gitárjátéka is pont az ellenkezője volt annak, amit addig nálunk a gitározásról gondoltak.

41. Dinamit: Tinédzser dal (1979) Papp Gyula, Németh Gábor, Németh Alajos, Szűcs Antal Gábor, Vikidál Gyula

A rock szupergrupként alakult Dinamit nemcsak a megtűrtség szélén küszködő P. Mobil énekesét hódította el, de ráadásként lett egy akkora slágere, amilyen a P. Mobilnak sosem lehetett, noha a dal érezhetően Vikidál Gyula korábbi zenekarára hajaz. A remek zenészekből álló Dinamitnak a gondot nem is a zeneszerzés, hanem a szövegírás okozta, hiszen az aluljárók fiáról a végére csak kiderül, hogy várja otthon a szép ruha - no de mi lesz azokkal, akiket nem? Erre a kérdésre nem a számottevő lemezgyári támogatást élvező Dinamit adta meg a választ, ettől függetlenül a Tinédzser dal még három évtized elteltével is működik.

40. V'Moto-Rock: Száz lóerő (1978) Demjén Ferenc

A Bergendyből távozó Demjén Ferenc új zenekara kezdetben az éppen tomboló keményrock-hullámra pattant volna fel, de már az első lemezen is látszott, hogy ennek a zenekarnak nem kéne erőltetni ezt a fene nagy rockolást, hiszen azok a számok működtek róla, ahol nem is tették. A Száz lóerőt Lerch István boogie-s beütésű zongorajátéka és az ellenállhatatlan refrén mellett Demjén kifogyhatatlan lendületű éneke emeli az átlag fölé, és egyszersmind azt is megmutatja, merre tart majd a felemás sikerű első lemez után a V'Moto-Rock.

39. Bergendy: Zöld pokol (1972) Latzin Norbert, S. Nagy István

A hetvenes évek első felének egyik legnépszerűbb együttese lehet, hogy az Iskolatáska vagy a Sajtból van a hold miatt emlékezetes sokaknak, de az ilyen mániákusan zakatoló, jazzes-soulos fúvósokkal kísért, ellenállhatatlanul dinamikus számok, mint ez, egész más dimenziót jelentenek. A tragikus sorsú Latzin Norbert generációja egyik legtehetségesebb dalszerzője volt, a Zöld pokol pedig az együttes több tagjának is lehetőséget ad a csillogásra, különösen a dobos Debreceni Csabának.

38. Beton: Vár az út (1972) Bánk Sándor

A Beton együttes leginkább mások kísérőzenekaraként volt ismert: Koncz Zsuzsával vagy Zoránnal koncerteztek sokat, de voltak azért saját számaik is. A Vár az út azért jó különösen, mert nem emlékeztet kimondottan egyik korabeli magyar előadó munkásságára sem, kezdve a szokatlan indítástól Major János hegedűjéig. Kár, hogy Erdős Péter túl prolinak találta a Beton nevet, így az együttesnek vérmes reményei nem lehettek - még szerencse, hogy emléküket őrzi ez a kislemez.

37. Skorpió: Így szólt hozzám a dédapám (1974) Szűcs Antal Gábor, Frenreisz Károly

A Skorpió talán legnagyobb slágerének nincs sok köze a hard rockhoz, sokkal inkább a countryhoz, amiben viszont nem hat stílusidegennek a szintetizátor sem. A kivételesen Szűcs Totya által énekelt dal egy egész más közönségréteget is megnyert a Skorpió számára, és nem mellesleg megteremtette azt a fajta családbarát, együtténeklős, rádióba való rockzenét is idehaza, amit aztán a következő évtizedekben a Bikinitől a Republicig játszottak sokan.

36. Illés: Nekem oly mindegy (1972) Szörényi Levente, Bródy János

Bár a beat mint stílusmegnevezés megszokásból még a hetvenes években is tartotta magát, zeneileg semmi beates nem maradt már a műfaj egykori hazai zászlóshajója, az Illés zenéjében sem. Erre remek példa ez a funkos-groove-os dal, amely igazán a két percnél kezdődő, hosszú instrumentális rész miatt kiemelkedő: a rockerek által gyakran lesajnált, túl populárisnak tartott Illés olyan elszállós-dögös dzsemmelésbe kezd, hogy még Jimi Hendrix is elégedetten bólogatott volna, ha megéri.

35. LGT: Mindenki másképp csinálja (1977) Presser Gábor, Sztevanovity Dusán

Sok egyéb zenei stílus mellett a reggae is jó későn érkezett meg Magyarországra, és ugyan arra még érthető módon sokáig várni kellett, amíg kizárólag a stílussal foglalkozó zenekarok alakultak, azért egy szám erejéig a vezető magyar rockzenekar is belekapott a stílusba. És milyen jól! Ráadásul még olyasmikra is ügyeltek, hogy a dobhangzás kellően autentikus legyen, a tubával helyettesített basszus is ötletes, a szöveg tökéletes - nem lehet ebbe a dalba belekötni ma sem, hiába hallottuk esetleg többször is az évek során, mint szerettük volna.

34. Volán Rt: Indulj hát (1978)

Szigeti Edit, az első magyar női szólógitáros több zenekart is megjárt, mire megalakult a szépreményű Volán Rt., amelyben rajta kívül Szánti Judit és a csodaszép Várszegi Éva is énekelt, miközben kipróbált férfi rockzenészek kísérték őket a többi poszton. Az együttes nem jutott sokáig (a hanglemezgyár nem akart konkurenciát a Neotonnak), pedig az Indulj hát alapján lett volna esélye: a három énekesnő tiszta vokálja, a modern szintis rockhangzás és az akkor unikumnak számító női gitáros messzire repíthette volna a Volán Rt-t, nem így lett.

33. Zalatnay Sarolta: Ki tiltja meg (1972) Frenreisz Károly, Adamis Anna

Zalatnay Cini a hetvenes években is folytatta tovább, amit az előző évtizedben is csinált: énekelt feledhető dalokat és ilyen csodás számokat egyaránt. A teljes Álmodj velem lemezt az LGT írta és vette fel neki, és ez az egyik csúcspontja: az énekesnő érdes, bluesos, erőteljes énekhangjához tökéletesen illeszkedő funkrockos kísérettel Zalatnay hibátlan rockslágert kapott, amellyel bárhol a világon labdába rúghatott akkor.

32. Hungária: Három széplány éjszakája (1971) Csomós Péter, Fenyő Miklós

A beatkorszakot sok-sok hibátlan slágerrel telepermetező Hungária a hetvenes években már jóval kevesebb sikert aratott, gyakran cserélődött a felállás is, de azért becsúszott pár gyöngyszem akkor is. A Három széplány éjszakája igazi hardrock-sláger, a rövidesen az LGT-be távozó Barta Tamás és Csomós Péter duplagitáros támadása ellenállhatatlan, és azt sejteti, hogy ha a tagság együtt maradhatott volna, a Hungária a hetvenes években is többet játszott volna a valós epizódszerepnél.

31. Piramis: A becsület (1976) Závodi János, Som Lajos

A rutinos zenészekből alakult Piramis a hetvenes évek második felének legnagyobb hisztériáját váltotta ki azzal, hogy a jazztől a countryig mindenfélével kísérletező vetélytársakat állva hagyva visszatért a nem túl bonyolult, viszont rendkívül hatásos kemény rockhoz. Az együttes első slágere A becsület volt, amelyet nem tudott túlszárnyalni utána sem: klasszikus hard rock a legjobb fajtából, Révész Sándor pedig nemcsak őrülten jó pasi volt, de remekül hozta a Robert Plant-es manírokat, nem véletlenül lett a magyar groupie-vadászok Ezredese.

30. Beatrice: Üzenetek (1979) Miklóska Lajos, Nagy Feró

Az Üzenetek nem egy számot rejt, hanem egyből négyet is, ám a dalciklus kifejezés félrevezeti azt, aki valamiféle progresszív rockos tökélyt vár: négy, nyaktörő tempójú, magával ragadó egyszerűségű rockszám követi egymást. Feróék üzennek "a jóbaráti körnek, akiket nagyon nem szeretnek", aztán Z. S. művésznőnek (ez a legjobb), íróasztaléknak ("Buta volt, Lajos!") és saját maguknak is ("Fizessé má' egy korsó sört!"). Érdekes tény: a listánkon is szereplő Z. S. művésznő alig múlt harminc, amikor először énekelték neki, hogy "te figyelj, ez nem nyugdíjas állás!" - Feró a hetven felé közeledve is töretlenül nyomja, és remélhetőleg fogja is sokáig.

29. Cseh Tamás: I Love You So (1979) Cseh Tamás, Bereményi Géza

Harmadik lemezére Cseh Tamás dalai már komolyabb zenei kíséretet kapnak helyenként, közülük az I Love You So emelkedik ki, az ötvenes-hatvanas évek fordulójának egyszerre szirupos, de mégis szívbemarkoló zenei világát idézi meg, zongorával, doo-wop vokálokkal és recsegő szaxofonnal. Megelevenednek az első magyar házibulik suta összebújásai, ami számunkra maximum a Megáll az idő című filmből lehet ismerős, és még így sajnáljuk, hogy soha nem lehettünk ott, hogy nem értettük volna, miről énekel angolul az a rohadt énekes.

28. Kovács Kati: Rock and roller (1974) Presser Gábor

Kovács Kati a hetvenes években énekelt egy rakás slágert, amelyek nagy része beragadt a rádió kívánságműsoraiba, és mondani sem kell, hogy nem ezek a művésznő legjobb dalai. Nem véletlenül emlegetik viszont a pályája csúcsaként az LGT-vel csinált számait, melyek közül egy első ránézésre butácska, valójában bravúros dal az egyik favoritunk. Kovács Kati itt mutathatja meg igazán, miért is szeretett volna a magyar Wanda Jackson lenni, és azt is, hogy ehhez minden adottsága meg is volt.

27. Szörényi Levente: Utazás (1974) Szörényi Levente

Az Illés feloszlása után, és még a Fonográf megalakulása előtt készült Szörényi Levente első szólólemeze, amelyet az Illés, illetve a Tolcsvayék és a Trió egyes tagjainak laza kollektívájaként működő társaság vett fel. A lemez címadó dala egy valós európai körutat örökít meg, és leginkább a dobozkát átnyújtó Szajna-parti srác miatt híres, pedig lenyűgöző, ahogy egy sima, akusztikus gitáros, countrys dalból egyre komplexebb, dúsan hangszerelt szerzemény lesz. Arról nem is beszélve, hogy tudomásunk szerint ez az egyetlen magyar dal, amelynek a szövegében Sankt Pölten városa is szerepel.

26. Illés: Elvonult a vihar (1971) Szörényi Levente, Bródy János

Az Illés nemcsak a beattel tudta ötvözni a magyar népdalok szövegvilágát, hanem az epikus, nagyívű rockzenével is. Ez a kissé elfeledett, ám szépen elomló és nosztalgikus hatású dal igazi korszakhatár is: a letiltások, kisebb-nagyobb botrányok és a hippikorszak lecsengése után az Illés már rezignáltabb és az elvágyódásba, illetve a nagyszabású Fehér Albumba menekül - ahonnét a következő évben feltöltődve sikerül visszatérni, de az egy másik sztori.