Fesztiválozó archetípusok

Viszonylag keveset kellett csúszkálni a száradó fesztiváltalajon, hogy kirajzolódjanak a VOLT közönségének jellegzetes rétegei. A következő sorokban néhány kiemelkedő archetípust veszünk sorra.

Az autentikus

Három napja folyamatos lázban égünk azt a kérdést illetően, hogy vajon hol gyártanak ekkora mennyiségben művirágkoszorút (na, vajon hol?). Mindenesetre szeretjük azt gondolni, hogy a kötelezően virágos hajú lányok így születtek. A hamvas koncertnimfák sortban és haspólóban lengik körbe a területet, a hajpántokon kívül az összes többi kiegészítő is a nemzetközi sztenderd fesztiváldivatba illeszkedik, minden tilos, amire Alex Turner csóválná a fejét, és minden kötelező, ami a Glastunburyn is menő volt. Valószínűleg alkoholizálnak, de ha nem, pohár akkor is van a kezükben, július 2-től 6-ig a fogantyús söröskorsó az új Starbucks-papírpohár. Egyébként csinosak.

VOLT Fesztivál 2014, fesztiválozó, Sopron. Galériánkért kattintson! Forrás: Origo

Akik eltévedtek

Kissé összezavarodtak a fesztiváldátumok tekintetében a színes szemüveglencsés, fitneszben és szilikonban túlkompenzáló nők. És férfiak. Valószínűleg ők a Balaton Soundra készültek, de lehet, hogy nekik volt igazuk, hogy ide is benéztek, elvégre energiaital a VOLT-on is kapható, és lehet veretni Steve Aoki bonyolultnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető elektronikájára. Úgy tűnik, hogy azok, akik annál jobban féltik a sminktetoválásukat, hogy a tömegben csápoljanak, a VIP-szekció óvó biztonságában lépegetnek long drinkkel az egyik, laptáskával a másik kezükben.

Akiknek még a tojáshéj...

15-16 éves csupasz arcú fiúk egyesítik erejüket hordákba verődve az idei, az ez előtti, és valószínűleg a következő fesztiválon is. Lelkesen portyáznak nappal, még lelkesebben ugrálnak éjjel, szó szerint bármire. Egyetlen szempont, hogy legyenek csajok a közelben, akiket meg lehet kínálni egy-két slukk cigivel. Ezek a fiúk nem nagyon divatoznak, cserébe már naplementekor ultra részegek, de hát ez a kor az egyéni tűréshatárok felfedezésének időszaka. Nem lehet szem elől téveszteni őket, szeretnek mások étkezésébe, italozásába, fotózkodásába vetődni. Senki nem haragszik rájuk, ahogy a kölyökkutyákra sem.

A Rómeók és Júliák

Konfliktus nélkül. A csókolózó párok olyan elmozdíthatatlan kőoszlopai a rendezvénynek, hogy ha arra fogadnánk, hogy kipattannak egymás öléből legalább, amikor kitör a jégvihar, legalább, amikor eltörlik az összes koncertet, legalább, amikor lebontják a fesztivált, legalább, amikor megsemmisül a Föld bolygó, veszítenénk. Semmi nem zökkentheti ki őket a romantikából, felmerülhet, hogy egyáltalán minek váltottak bérletet, miért nem telepednek inkább egy árnyas fa alá a Széchenyi téren. A válasz pedig olyan egyértelmű: hát van annál lányregényesebb, mint az őrjöngő tömegben pettingelni életed egy fesztiválszezonra választott tubarózsájával? Persze, hogy nincs.

Aki ott se volt

A kedvenceink. Látszólag egyáltalán nem érdekli őket sem a koncertek sorozata, sem az egyéb programok, se a napsütés, a nők, a férfiak, az alkohol, vagy bármi. A sátrukba húzódva töltik a napot, és ott is maradnak. Vissza-visszajártunk megfigyelni, hogy legalább egy burgerért kiszöknek-e, de valószínűleg az evés is teljesen érdektelen számukra. Arcokat nem láttunk az előreomló hajaktól, trendjegyekről nem tudunk beszámolni. A bérletük megért minden fillért.