Az nevet utoljára, aki először üt

Budapest, 2009. március 18. Egy érdeklődő nézegeti a Rejtő Jenő regényeinek címlapjait ábrázoló plakátokat a Zsidó Múzeumban P. Howard - Rejtő Jenő legendás élete című kiállításon. A múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös tárlata 2009. május 17-ig látható. MTI Fotó: Kallos Bea

A szerzői jogok megszűnésével, melyek a szerző halála után 70 évig védik az alkotásokat, az év elejétől Rejtő Jenő regényei újra kiadhatók, sokszorosíthatók, sőt mi több, a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából ingyenesen hozzáférhetők.

Habár a Rejtő-könyvek utóélete meglehetősen viszontagságos, hiszen 1957-ig csak a feketepiacon lehetett hozzájutni a kötetekhez, a közelmúltban pedig az örökösök szedették le Rejtő Jenő műveit a MEK-ről, a töretlen népszerűségnek örvendő regények közül mára csaknem 50 kötet elérhető, ezeknek több mint a fele hangoskönyvként is.

Rejtő Jenő Forrás: MTI/Ráfael Csaba

Ha nem írta volna meg Az ellopott futár-t, akkor is rájöhetnénk, hogy a „nagy emberek baklövéseit olykor különb elismerés jutalmazza, mint a kicsinyek zsenialitását” és akkor is megtanulnánk, hogy ha „az ember polgárok ezreiért szabálytalanul cselekszik, azt közérdeknek mondják, ha egyért teszi, akkor hivatali visszaélésnek nevezik”, de mégiscsak jólesik erről olvasni.

Mert az emberek – írja még mindig Az ellopott futár-ban Rejtő – „valamilyen érthetetlen oknál fogva szeretik, ha olvasmányaikban műkedvelő badarságokat mesélnek arról, amit csak személyes tapasztalataik alapján jól ismernek.”

Amit pedig Rejtő Jenő legjobban ismer, és ami az utóbbi 100 évben semmit sem változott, az az emberi természet. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a sorai szállóigévé válták, és azoknak is van egy-egy frappáns Rejtő-mondat a tarsolyában, akik csak hírből ismerik Fülig Jimmy-t, Gorcsev Ivánt vagy Piszkos Fredet, a kapitányt. A szerzői jogok elévülésével, az e-könyv-olvasók korában viszont már nincs több kifogás.