Az Idle által barokk 'n' rollnak nevezett produkció bemutatója nyolc évvel ezelőtt, 2007-ben volt a kanadai Luminato Művészeti Fesztiválon, azóta bejárta a világot, előadták Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Legutóbb tavaly év végén mutatták be New Yorkban a Carnegie Hallban. Nálunk május 31-én debütál az Arénában, ahol magyar énekesek magyarul adják elő.
"A bogarat az unokatestvérem, Peter Oundjian, a Torontói Szimfonikus Zenekar vezető karmestere ültette a fülembe, még 2003-ban. Egy üveg chianti mellett azt javasolta, csináljunk közösen valami olyat, ami bevonzza a fiatal közönséget a koncerttermekbe, és egyszersmind ki is húz néhány szimfonikus zenekart az anyagi csődből.
Később arra jutottam, hogy ha Händel Messiás című oratóriuma Jézus történetén alapult, miért ne írhatnánk Nem a Messiás címmel oratóriumot Brian sztorijából? John Du Preznek, akivel korábban a Spamalotot is csináltuk, tetszett az ötlet, szerencsére a Monty Python többi tagja sem ellenezte" - idézte fel az előtörténetet Idle, aki e-mailen válaszolt az MTI kérdéseire.
Du Prez szerinte olyan eklektikus zenét komponált a Brian életére, amely egy Sosztakovics-paródiával kezdődik, utána Mozart-melódiák repítenek Gilbert és Sullivan operáinak világába. "Azt mondta, az iPod használata inspirálta. Ez az eszköz megváltoztatta a zenei műfajokhoz való viszonyunkat: hozzászoktatott ahhoz, hogy Beethoven után egy kis Beatles jöjjön, amit Count Basie dzsesszzenéje követ".
Volt olyan előadás, hogy a híres Always look ont he bright side of life című dalt ő maga adta elő, nálunk ez sajnos nem így lesz. "A budapesti előadáson a közönség soraiban fogok ülni,
aztán egyszer csak történni fog valami meglepetés"
- mondta Idle, aki ennél többet nem árult el szerepéről.
Arra a felvetésre, hogy el tud-e képzelni hasonlót, mint ami 1979-1980-ban történt, amikor néhány országban vallási fanatikusok nyomására betiltották a Brian élete című filmet, Idle azt felelte: furcsákat produkál az élet. "Úgy látszik, ha nincs szakállad és nem bibliai viseletet hordasz, megteheted, amit amúgy nem. Talán mert a Nem a Messiás inkább egy Händel-paródia, azt hiszem".
Azt is megkérdezték tőle, hogy a többi Monty Python-tag vajon miért nem vesz részt a közös filmek zenés átdolgozásaiban. Idle szerint erre a kérdésre egyszerű a válasz: azért, mert már öregek. "Tavaly júliusban, összesen tíz alkalommal színpadra léptünk, előtte azonban 1982-ben dolgoztunk együtt utoljára. Nem találkozunk túl gyakran.”
Idle persze azért rajta tartja a szemét a töbieken: John Cleese tavaly magyarul is megjelent önéletrajzi könyvét is olvasta például. "Kifejezetten élveztem. Számtalan felkérést kaptam magam is egy memoárra, de jobban érdekel, amit nem én, hanem mások írnak. Azért egy könyvecskét én is készítettem, szerintem A mohó gazember naplója többet elmond, mint amit valaha tudni akartak rólam" - jegyezte meg.