Bőven van miből szemezgetni, ha kulturálódni szeretnénk a pünkösdi napokban. Szabadtéri hagyományőrző fesztivál és rendhagyó tárlatvezetés, kortárs művészeti kiállítás és gálakoncert, sőt,
egy jó kis könyv is szerepel a palettán, arra az esetre, ha épp nincs kedvünk kimozdulni otthonról.
Amennyiben az ünnepre szeretnénk ráhangolódni, mindenképp érdemes ellátogatni a szentendrei Skanzenbe, ahol május 24-25-én rendezik meg a Pünkösdi Örökség Fesztivált. Két nap alatt a nemzeti szellemi kulturális örökségek listájára felkerült magyar közösségek szinte mindegyike bemutatkozik, és ízelítőt ad szokásaiból.
Ott lesznek többek között a matyók, magukkal hozva színpompás viseletüket, amibe bárki belebújhat, a solymászok vadászmadaraikkal, amiket közelről is meg lehet csodálni, a mezőtúri és magyarszombatfai fazekasok, akikkel együtt lehet korongozni. A busók és a mohai tikverőzők magukra öltik rémisztő farsangi maskarájukat, és az épületek között sétálókat szórakoztatják.
A kalocsai asszonyok pingálásra tanítják az érdeklődőket, a halasiaknál és a balatonendrédieknél pedig megtudhatjuk, ki az, aki varrja, és ki az, aki veri a csipkét. Emellett a színpadon is egymást érik majd az előadások, a táncbemutatók és népzenei koncertek mellett Sebestyén Márta is fellép majd a mándi templomban.
A Balaton környékén pihenőknek sem kell kétségbeesniük, ha leküzdhetetlen kultúrszomj tör rájuk a hétvége folyamán. Immár 13. alkalommal rendezik meg a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált a mediterrán hangulatú városban, amely május 22. és 25. között várja az érdeklődőket.
A paletta széles, a gyerekek és a felnőttek is megtalálják számításukat:
világzene és Halász Judit, Picasso és pünkösdi játékok is helyet kaptak a programban,
sőt, még egy olyan táncelőadásra is beülhetünk, amihez Molière Képzelt beteg című komédiája szolgáltatta az inspirációt.
A magyar származású, Oscar-díjas operatőr fotóit bemutató kiállítás még június végéig megtekinthető a Ludwig Múzeumban, de május 23-án különösen érdemes megnézni. Ekkor ugyanis Pápai Zsolt vezetésével járhatjuk végig a termeket, aki mindent tud Új-Hollywoodról, vagyis az álomgyárnak arról a korszakáról, amelynek az 1956-os forradalom után Amerikába emigrált operatőr is meghatározó alakjává vált.
Bár a több mint ötven évet felölelő, fekete-fehér fényképek önmagukban is élményszámba mennek, egy szakértő vezetésével biztosan új összefüggések is feltárulnak.
Ha esetleg olyan koncertre vágyunk, ami ünnepi, mégsem gyászos hangulatú, akkor a Sacrum et profanum a mi hangversenyünk. A MüPa rendezvénye a szakrális és a profán, a vallásos és a világi zene közötti átjárást mutatja be.
A szervezők állítása szerint „a közönség megismerheti a különböző kultúrák valláshoz való viszonyát, ünnepeit és hagyományait. Míg mi, az európai kultúrában elcsendesedünk a hitünkben, az afrikai vagy ázsiai népek zenével, tánccal, mulatsággal köszöntik ünnepeiket, hirdetik hitüket.”
Valljuk be, ez nem hangzik rosszul.
A gálakoncert mindenesetre négy földrész és négy vallás bevonásával mutatja be, miként ünnepelnek az emberi közösségek világszerte.
A kortárs képzőművészet szerelmeseinek is tartogatunk néhány finomságot. Most zajlik ugyanis az OFF-Biennále Budapesten, aminél jobb alkalmat keresve sem találhatnánk az újító irányzatok feltérképezésére. A forradalmi rendezvény egyetlen állami forint felhasználása nélkül töltötte meg a várost kortárs művészettel, így próbálva visszaadni a képzőművészek önérzetét, és tiltakozni a fennálló rend ellen, megtalálni a kapcsolatot a szélesebb közönséggel.
„Hiányzott, hogy láthatóvá váljon a kortárs képzőművészet, és hogy összeadódjon ez az energia”
– mondta nemrég Somogyi Hajnalka, az OFF-Biennále ötletgazdája és főszervezője az Origónak.
Kissé könnyedebb kiállítással is tudunk szolgálni, ha valaki arra kíváncsi, hogy a néphagyomány miként keveredik a globális popkultúrával a mindennapokban. Pittmann Zsófi a nagymamáink konyháiból ismert falvédőkbe oltja bele a mindenki által ismert ikonokat.
A Ferencvárosi Pincegalériában megrendezett kiállítás komoly sztárkülönítményt vonultat fel: John Lennontól Zámbó Jimmyig, James Bondtól Deák Bill Gyuláig vagy ET-től Bíró Icáig mindenki föltűnik a hímzett szöveteken, aki számít, egy-egy elcsépelt szlogennel helyettesítve a közhelyes életbölcsességeket. Nehéz elhinni, de még 3D-s falvédőket is láthatunk a kiállításon.
Persze előfordulhat, hogy nincs kedvünk kimozdulni a lakásból, mert épp szakad az eső odakinn. Ebben az esetben sem kell kétségbeesni, otthonról is rajta tarthatjuk ujjunkat a világ kulturális ütőerén. Ehhez mindössze be kell szereznünk egy-két könyvet Krasznahorkai Lászlótól, aki épp a napokban kapta meg a világ egyik legrangosabb irodalmi kitüntetését.
Az Origo is hírt adott róla, hogy míg korábban nem is jelöltek magyar írót a Nemzetközi Man Booker-díjra, a letisztult és filozofikus regényeiről ismert Krasznahorkai egyből be is zsebelte azt. Ha a polcunkról esetleg hiányzik, az interneten is hozzáférhetünk pár művéhez: a Digitális Irodalmi Akadémián is olvasható Sátántangó például kiválóan passzol egy esős, szürke hétvégéhez.