A legfőbb inspirációt a gyerekkorom jelentette.
Nyolcéves voltam, amikor anyukám megtanított kötni, és onnantól kezdve nem volt megállás. Folyamatosan kötöttem a pulcsikat, és még a tengerimalacomnak is készítettem egy ruhát, amit aztán nem akart hordani” – mondta Sarah Simi, a rajzfilm rendezője.
A cél az volt, hogy jellegzetes brit humorral töltsék meg a különleges technikával készült animációs filmet. Ez maradéktalanul sikerült: A Nudinitsben egymást érik a bájosan erőltetett szóviccek, sokszor szexuális áthallással.
Woolly Bush lakói mindenesetre úgy élik hétköznapjaikat, mint bármelyik vidéki városka lakói: Földet művelnek, kutyát sétáltatnak, isznak, és persze a világért sem hagynák ki az ötórai teát.
Ám mindezt a ruhaviselés nyűgjétől megszabadultan teszik.
„Azt akartam, hogy érződjön a kézműves jelleg, és minden egyes öltés hozzáadjon a rajzfilm bájához” – mondja Simi.
A célt teljesítette, hiszen a 22 perces animáció kézműves kidolgozottsága valóban lenyűgöző: Nemcsak az emberek és az állatok, de még a fotelban olvasott napilap és
a járdán hagyott kutyagumi is fonalból készült.
Simi bevallottan szerette volna feszegetni a határokat, olyan dolgokat próbáltak fonalból megkötni, amit korábban senki nem tudott volna elképzelni. A rendező reméli, hogy sikere lesz a Nudinitsnek, és sorozattá duzzaszthatják majd a nudista brit városka mindennapjait.