Ugyanakkor tény, hogy a legélesebb bírálat a hivatalos megnyitón hangzott el, elnézést kérő svédekről viszont nem szól más híradás Hammersteinén kívül.
Hammerstein Judit sikeresnek értékelte a magyar vonatkozású szemináriumokat, programokat a könyvvásáron. Délelőtt az 1956-os forradalomról kérdezett magyar írókat Klas-Göran Karlsson történész; a beszélgetésen szó esett arról, hogy milyen hatással van 1956 és az akkori emigráció a magyar irodalomra.
Hammerstein hozzátette, a Balassi Intézet bemutatta az emigrációs magyar irodalom egyik legfontosabb művét, Domonkos István Kormányeltörésben című versét, melyet tizenkét nyelvre - köztük svédre - lefordítva most külön kötetben adtak ki.
Hammerstein Judit állítása szerint a csütörtöki megnyitó óta a magyar politikát bíráló, váratlan akcióknak nincsen további hullámverése: Masha Gessen beszédéről egyébként - egyes híradásokkal szemben - sem ő maga, sem Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára nem "viharzott ki", utóbbi többek között azért, mert jelen sem volt.
A négy-öt svéd civil által a magyar stand megnyitója közben felmutatott transzparensek miatt pedig sokkal több svéd látogató érezte úgy, hogy elnézést kell kérnie - mondta a Balassi Intézet főigazgatója.
Pénteken számoltunk be róla, hogy a Magyarország díszvendégségével zajló Göteborgi Könyvvásáron többen tiltakoztak Magyarország menekültpolitikája ellen, így a vásárt megnyitó Masha Gessen is, aki maffiaállamnak nevezte Magyarországot.
Szécsi Noémi, aki a magyar íródelegáció tagjaként van jelen a vásáron, tegnap azt írta hivatalos Facebook-oldalán az eset kapcsán, hogy valóban kínos lehet magyar írónak lenni külföldön, „de ez nem csupán a kormány politikája miatt van így, hanem az ő felelősségük, az én felelősségem is, mert a magyar irodalom az elmúlt huszonöt évben szemlátomást nem tudott úgy megújulni, hogy diktatúratapasztalaton, az elnyomás élményein kívül mással szórakoztatni tudja a nemzetközi közönséget”.
Szécsi korábban azt is írta, hogy minden beszélgetésen kötelező kérdés a menekültügy, és az igazi érdeklődés az olyan beszélgetéseket övezi, mint a The Hungarian Media Wars, vagyis A magyar médiaháború című.
Kövesse az Origo Kultúra rovatát Facebookon!