Nádas Péter írásai az első találkozás óta nagy hatással voltak Eszenyire. "Rabul ejtett szövegeinek bölcsessége, eleganciája, finomsága, humora és az, ahogy szavaival, leírásaival valósággal elbódítja az ember érzékszerveit, a látásunkat, a szaglásunkat, a hallásunkat, a tapintásunkat" - fogalmazott a színész-rendező.
A Találkozás azért is ihlette meg Eszenyi Enikőt, mert ahogy mondja, hihetetlen szikársággal, és fájdalmas szépséggel rajzolódik ki benne egy női sors, egy nő szenvedéstörténete. "Alkotóként pedig engem mindig is azok a történetek érdekeltek, amelyeken keresztül a női lét bonyolultságáról és szépségéről lehet beszélni".
Évek óta foglalkoztatja Nádas darabja, tervei között szerepel, hogy akár még filmet is forgat belőle.
Eszenyi személyesen nem élte meg ezt a korszakot, csak mások emlékezetén keresztül ismeri az ötvenes évek Magyarországát, de ezek közül meghatározó számára Nádas Péter, és a főszereplő, Mária emlékezete. Rajtuk keresztül értett meg sokmindent ebből a korszakból.
A Találkozás katartikus, a múlttal szembesítő mű, egy fiatalember és egy asszony szenvedéstörténete, amelyben a két főszereplő az emberi lélek legmélyebb rétegeibe ás le. A történet szerint a fiatalember azért keresi fel Máriát, apja egykori nagy szerelmét, mert meg akarja tudni, hogy apja miért lett öngyilkos az 50-es években. A két főszereplő találkozásának célja nemcsak a múlt önkínzó felidézése, a tragédia újraélése, hanem a feloldozás és a megbékélés gesztusa is.
"De Nádas drámájába nemcsak az ötvenes évek története van beleszőve, hanem – ahogy Mária mondja –
a világ legszebb szerelmes története is, és ettől számomra ez a világirodalom egyik legösszetettebb és legizgalmasabb alkotása.
Nádas Péter mágikus szavai, a csodálatos Börcsök Enikő és Király Dániel lebilincselő játéka talán életem egyik legfontosabb időszakává teszik ezt az esős októbert" - nyilatkozta Eszenyi.
Október 23-án, az '56-os forradalom kitörésének napján tartják a bemutatót, hogy ezzel tisztelegjenek a korszak áldozatainak emléke előtt.
A darab próbájáról itt nézegethet képeket.
Kövesse az Origo Kult rovatát a Facebookon!