A darab a tervek szerint nemcsak az ő 70 évét mutatja be a dalszövegek, a zenék és történetek segítségével, hanem az ország elmúlt évtizedeit is.
Valamiféle visszatekintés ez, egy exhibicionista gyónásai.
Nem dokumentatív történet, csak egy előadás. Elmondom az igazat, úgysem hiszi el senki" - magyarázta Hobo.
Eredetileg önparódiát szeretett volna dalszövegekkel, zene nélkül, de Vidnyánszky Attilával beszélgetve nyilvánvalóvá vált számára, hogy szükség van a zenei háttérre.
Vidnyánszky őszintének, kitárulkozónak, személyesnek nevezte a monodrámát.
A két óra húsz perc hosszú darabot 14 stációra osztották, köztük olyan állomásokkal, mint a második világháború vége, a Rákosi- és Kádár-korszak, a rendszerváltás.
Ezek erős vágások a magyar történelem különböző pontjain,
miközben a városi ripacskodástól az önmagammal való szembenézésig minden benne van" - tette hozzá Hobo.