Tereskova az El Kazovszkij-kiállításon akadt ki. "Utálom, ha valaki iszonyatimádatba csöppen, csak ahhoz előbb meg kell halnia. Roppantul felháborítónak tartom, hogy El Kazovszkij akkor állíthat ki a nemzeti galériában, ha már eloszlott a teteme" - írta a művész hivatalos Facebook-oldalán.
Elárulta azt is, hogy végrendeletében már intézkedett arról, hogy az el nem adott képeit el kell égetni. De most ennél tovább akar menni.
"Azt hiszem itt az ideje egy végrendeletnek, amelyben megtiltom, hogy ez az ország halálom után kiállítson engem a nemzeti múzeumban, ha életemben ezt nem tette meg. Nem támogatok semmilyen akciót, ami a halottakat sztárolja, csak akkor, ha a halott halála előtt már sztár volt" - írta a művész.
Az tény, hogy bár El Kazovszkijnak régóta vannak képei állami gyűjteményekben,
közintézmény a mostani tárlatig nem szervezett a munkáiból egyéni kiállítást.
A művész verseit a Magvető 2011-ben adta ki, a vele készült interjúkat 2012-ben.
A legutóbbi kiállítás, ahol Tereskova műve is szerepelt, a Rendezetlen nőügyek címet viselte és a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben rendezték. Tereskovának egyébékként szintén több művét őrzi jelenleg közgyűjtemény.
A Magyar Nemzeti Galériába rendezett El Kazovszkij-kiállítás, A túlélő árnyéka február 14-én zárt be. A tárlatot az MNG közlése szerint mintegy 30 ezren nézték meg. A több mint 400 művet bemutató tárlat a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművészének munkásságát vizsgálta.
El Kazovszkij festőként, performerként, díszlettervezőként és költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, a kiállítás szekciói egy-egy karakteres metszetben mutatták be El Kazovszkijt és művészetét.
Az orosz származású, Kossuth-díjas művész 2008 július 21-én halt meg. A kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria és az El Kazovszkij Alapítvány közösen szervezte.