Nem fogunk dalt írni a menekültválságról

Az idén 50 éves Scorpions egyszer már visszavonult, de rájöttek, hogy hibát követtek el. Tavaly új lemezzel jelentkeztek, és nekiálltak körbeturnézni a világot. Február végén hozzánk is megérkeznek, ám ezúttal elmaradhat az Omega vendégszereplése. Matthias Jabsszal, az együttes szólógitárosával beszélgettünk.

• A dalok kifejezik a korszellemet, de nem változtatják meg a világot.
• Csakis barátok képesek 50 évig együtt zenélni.
• A mai fiatalok már nem értik, miről szól a Wind Of Change.
• Válsághelyzetek idején mutatkozik meg, ki a rátermett politikus.
• Fogalmuk sincs, mikor hagyják abba végleg a zenélést.

Épp egy nagyon hosszú turné közepén jár a bandával. Fáradt?

Egyáltalán nem, mert hosszabb pihenőre vonultunk december közepe óta, így már az ünnepek alatt is tudtunk lazítani. Van még pár hét a következő koncertig, de már most érzem a bizsergést az ujjaimban: ideje kézbe venni a gitárt, és újra nekivágni az útnak. Bőven elég volt négy hétig itthon ülni.

Egy rockzenekarnak nem áll jól, ha a színpadon öregszik meg Forrás: RIA Novosti/Evgenya Novozhenina

Ha már szóba jött a pihenés: pár évvel ezelőtt bejelentették a visszavonulásukat. Ön azt nyilatkozta akkor, hogy egy rockzenekarnak nem áll jól, ha a színpadon öregszik meg. Aztán mégis jött az új album és a mostani gigaturné. Miért gondolták meg magukat?

Akkor komolyan gondoltuk a visszavonulást, mert úgy éreztük, ott kell befejeznünk a pályafutásunkat. A többéves világturné utolsó koncertje után azonban kaptunk egy meghívást az MTV-től, hogy lépjünk fel az Unplugged-koncertsorozatukban, és ez újra beindította a fantáziánkat, mert még sose csináltuk.

Igazából már a búcsúturné alatt is éreztük, hogy hiba volt a bejelentés,

túlzottan élvezzük még ezt az egészet csinálni.

A rajongók sem akarnak elengedni minket, nem is vagyunk túl öregek a műfajhoz. Így kihoztuk az új albumot tavaly, és újra csúcsformába lendültünk. Ugyanolyan izgalmas, mint régen, imádunk kilépni a színpadra, és lázba hozni az embereket.

Matthias Jabs szóló közben Forrás: AFP/Nicolas Carvalho Ochoa

"Ha azt hiszed, vesztésre állunk, csak figyeld, hogy nyerjük el a koronát" - énekli Klaus Meine az új lemez első dalában. Mintha itt is azt magyaráznák, hogy miért nem érdemes még temetni a Scorpionst.

Pontosan, nem véletlen, hogy ezzel a dallal, a Going out with a Bang-gel kezdjük a koncertjeinket is. A mostani egyébként a legnagyobb és leglátványosabb show, amit valaha csináltunk, nekünk is fantasztikus élmény. Ehhez képest a legutóbbi turné gyerekjáték volt.

Már lassan 50 éve játszanak együtt, nem nehéz ennyi időn keresztül megújulni és inspirálni egymást?

A legfontosabb, hogy a tagok passzoljanak egymáshoz. A Scorpions is csak azért működik ennyi ideje, mert nagyon jó barátok vagyunk.

Lehetetlen úgy végignyomni egy kétéves turnét, hogy közben ki nem állhatjátok egymást.

A stúdióban is közös vízióra és célokra van szükség ahhoz, hogy izgalmas legyen az eredmény. Ehhez a személyes kapcsolatok adják a biztos alapvetést.

A személyes kapcsolatok biztosítják az alapot Forrás:Scorpions

Számtalan banda van, amely nagyszerű zenészekből áll, mégsem húzzák tovább öt évnél. Mi is vesztettünk ugyan pár embert az évtizedek során, de az újak is nagyon szépen beilleszkedtek. A lényeg, hogy használd ki a tehetséged, és játssz olyan zenét, ami világszerte érdekli az embereket.

Ez nem könnyű, főleg úgy, hogy mi nem az anyanyelvünkön énekelünk, ami plusznehézség. De legyűrtük ezt az akadályt is, mert imádjuk minden pillanatát. Ha annak szenteled magad, amit igazán szeretsz, akkor van esélyed sikeressé válni. Persze erre nincs garancia, a bandatagok közti barátság önmagában nem elég a világhírnévhez, nekünk valamiért sikerült.

Az új albumon régi, félbemaradt dalok is szerepelnek. Milyen volt ez a zenei időutazás?

Érdekes. Az eredeti ötlet az volt, hogy csak olyan dalokat veszünk fel, amiket még a 80-as években hagytunk félbe. Ez persze menet közben módosult, mert a banda nem tudta visszaszorítani a kreativitását a stúdióban. Amint nekiláttunk, azonnal jöttek az új témák, ezekből hamarosan dalok születtek, és szépen fel is kerültek a lemezre.

Lehet, hogy most valami újat kéne kitalálni Forrás: Scorpions

Az Omegával sok évtizedes kapcsolatra tekintenek vissza. Ők is feltűnnek majd a februári koncerten?

Még nem tudjuk. Az utóbbi pár koncertünkön mindig összehoztunk velük valamit. Eljátszottuk a Gyöngyhajú lány-ból angolosított White Dove-ot, aztán felhívtuk őket a színpadra a Rock You Like a Hurricane alatt. Legutóbb a Hősök terén léptünk fel közösen, azért is emlékszem nagyon, mert akkor zajlott a focivébé, és a német válogatott egyik meccsét a backstage-ben néztük meg - csak utána mentünk a színpadra. A februári koncertről még nem beszéltünk az Omegával.

Annyiszor eljátszottuk már ezt, hogy nem is igazán lenne meglepetés

. Lehet, hogy most valami újat kéne kitalálni.

Legnagyobb slágerük, a Wind Of Change a rendszerváltás és az egységes Európa himnuszává vált. A mostani feszült helyzetben nem érzik úgy, hogy újra aktuálissá válik a dal üzenete?

A Wind Of Change a huszonöt évvel ezelőtti euforikus hangulatot ragadja meg, mikor a Szovjetunió széthullott, Németország újraegyesült, és egész Kelet-Európa felszabadult az elnyomás alól. Most azonban megint gyülekeznek a felhők a fejünk fölött. Ott a menekültválság és a szíriai helyzet, amiről senki sem tudja, hogyan kéne megoldani. Az önök miniszterelnöke egyáltalán nem akar beengedni menekülteket, Németország viszont már most telítettnek tűnik.

Krízisek idején mutatkozik meg, ki rátermett Forrás: RIA Novosti/Evgenya Novozhenina

Szerintem ez egy hatalmas teszt Európa számára, és ilyenkor a humanitárius szempont az első. Ha valaki tényleg menekül, azt be kell engedni, különösen télen. Minden mással csak ez után szabad foglalkozni. De a helyzet megoldása a politikusok feladata, akik most komoly kihívás előtt állnak. Békeidőben könnyű politizálni, csak ügyesen kell szónokolni és ígérgetni. Az ilyen krízisek idején mutatkozik meg igazán, ki rátermett, és ki nem.

Nyilván a politikusoknak kell megbirkózniuk a válsággal, de az nem tartozik egy rockbanda feladatai közé, hogy énekeljen róla?

Nem hiszem. A Wind Of Change is csak azért válhatott ennyire ikonikussá, mert megragadta egy kor hangulatát, egyfajta emlékeztetővé vált azok számára, akik ott voltak. A mai fiatalok már nem is értik, miről szól, hiszen legfeljebb a történelemórán hallottak róla.

Egy jó dal mindig visszatükrözi a kort,

amiben született: az amerikai rock'n'roll a vietnami háborút, a Wind Of Change pedig az európai változásokat. De a zene csak kifejezi a korszellemet, nem tudja megváltoztatni azt. Ezért nem érzem, hogy bármi értelme lenne most dalt írni a menekültválságról.

Fogalmuk sincs, mikor jön el a vége Forrás: livenation.hu

Vannak terveik a jövőre, vagy ez már tényleg az utolsó turné?

Hát, a stúdió már jelezte, hogy még két lemezre le akar szerződni velünk, de nekünk fogalmunk sincs, mi lesz. Végigcsináljuk a turnét, aztán leülünk, és elgondolkodunk rajta, hogy akarjuk-e még folytatni, vagy végleg bezárjuk a boltot.

Nem szeretnénk még egyszer elkövetni azt a baklövést, hogy nagy bejelentést teszünk a visszavonulásról, aztán mégis folytatjuk.

Ezért is neveztük úgy a visszatérő albumot, hogy "Return To Forever", mert fogalmunk sincs, mikor jön el a vége. És lehet, hogy nem is akarjuk tudni.