Március 25-én a mester születésnapját köszöntő ünnepi hangversenyen a magyar népzenéé, bartóki meghatározással élve:
a magyar parasztdaloké a főszerep.
Olyan alkotásoké, amelyekben a hagyományhoz való kapcsolódást éppúgy megtapasztalhatjuk, mint a modernséget, a nyugati zene stílusainak és műfajainak feldolgozását éppúgy, mint a hazai népzene és a környező népek folklórja iránti elkötelezettséget.
Felcsendül a Magyar képek sorozat korábbi, népdalokat feldolgozó zongoradarabok 1931-es áthangszerelése. A Két kép az impresszionizmus eszközeit is felhasználva a magyar vidéket jeleníti meg.
A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára 1923-ban keletkezett Táncszvit eredeti célja a Duna menti népek zenéjét jellemző motívumok bemutatása volt.
Az Allegro barbaro ütőhangszer-effektusai mögül is népdal illúzióját keltő téma bukkan elő. A Cantata profana Bartók többször megfogalmazott vezéreszméjét, a népek testvérré válását kívánta megfogalmazni.
A népzene szellemében komponált műveket ezen az estén a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara adja elő Kovács János vezényletével, az énekszólókat Horváth István és Szegedi Csaba adja elő, zongorán közreműködik Fejérvári Zoltán.