80 év után újra kiállítják a Szózat kéziratát

Budapest, 2016. november 3. A Szózat eredeti kézirata kiállításának megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központjában 2016. november 3-án. Ezen a napon tartották a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat megnyitóját az MTA Dísztermében. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.

Vörösmarty Mihály 1835-ben kezdte írni a Szózatot, ami két év múlva, 1837-ben meg is jelent. Nagyon rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 9 évvel megjelenése után, 1846-ban be is került a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg.

A Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ közösen nyitott tárlatot csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén, és egészen 2017. március 15-ig lehet látogatni. A kiállítást irodalomtörténészek állították össze.

A Szózat eredeti kézirata kiállításának megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Egyik különlegessége, hogy olyan eredeti dokumentumokat állítanak ki, amelyeket eddig az MTA KIK Kézirattárában őriztek. Az érdeklődők ezek mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is számos érdekes információt tudhatnak meg, valamint ízelítőt kaphatnak

Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.

A költő ugyanis tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt, döntően alakította is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, így a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.

Mindezeken túl a kiállítás bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is. A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központjának Arany János utcai, Vasarely-termében tekinthető meg.