80 év után újra kiállítják a Szózat kéziratát
![A Szózat eredeti kézirata MTA Vörösmarty Mihály](https://cdn.origo.hu/2023/12/6WqQCJjeTOySiaiCRyC17Odex-yJc3wkXxes7rGxWbg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzBlMGIxMThkNjJmNTQ3MjBhMmQ2YzA3YjBhOWJiZGU3.webp)
Vörösmarty Mihály 1835-ben kezdte írni a Szózatot, ami két év múlva, 1837-ben meg is jelent. Nagyon rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 9 évvel megjelenése után, 1846-ban be is került a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg.
A Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ közösen nyitott tárlatot csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén, és egészen 2017. március 15-ig lehet látogatni. A kiállítást irodalomtörténészek állították össze.
Egyik különlegessége, hogy olyan eredeti dokumentumokat állítanak ki, amelyeket eddig az MTA KIK Kézirattárában őriztek. Az érdeklődők ezek mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is számos érdekes információt tudhatnak meg, valamint ízelítőt kaphatnak
Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.
A költő ugyanis tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt, döntően alakította is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, így a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.
Mindezeken túl a kiállítás bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is. A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központjának Arany János utcai, Vasarely-termében tekinthető meg.