Pierre Le Guennecet, a 76 éves nyugdíjas villanyszerelő és felesége fellebbviteli pere hétfőn kezdődött Aix-en-Provence-ban. és várhatóan december 16-áig döntenek sorsukról.
Guennec Picasso 271 művét 40 éven keresztül, 1973 óta tartotta garázsában. 2010-ben is csak azért vette fel a kapcsolatot a művész fiával, Claude Picassóval és a hagyatékot gondozó ügynökkel, mert hitelesíttetni akarta a nála lévő műveket. A szakértők akkor megerősítették, hogy valóban Picasso műveiről van szó, de
a művész fia már akkor sem hitte el, hogy az apja ajándékozta volna oda az alkotásokat.
Éppen ezért azonnal hagyatékkezelői eljárást kezdeményezett a francia belügyminisztériumnál, Le Guennecet őrizetbe vették, kihallgatták.
Az ügy 2015-ben ért el következő állomásához, amikor is Guennecet és feleségét csalás miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a dél-franciaországi Grasse büntetőbírósága. Guennec akkor azt állította, hogy a műveket az 1973-ban elhunyt Picassótól és a feleségétől, Jacqueline-től kapta, amikor utolsó otthonukban, a Cannes közelében fekvő Mougins településen lévő házukban dolgozott. A perben meghallgatott tanúk azonban egyértelműen kizárták ennek lehetőségét.
A hétfőn kezdődött tárgyaláson Pierre Le Guennec már egy kiegészített verzióval állt elő. Azt mondta, hogy
azért kerültek hozzá a művek, mert Jacqueline Picassónak problémái voltak a festő fiával, Claude-dal.
Guennec úgy folytatta, hogy néhány hónappal Picasso halála után az özvegy Jacqueline megkérte, hogy szemeteszsákokban helyezze biztonságba a műveket. A nő állítólag arra is kérte, hogy később majd adja vissza őket. Egy mű kivételével, amire Jacqueline azt mondta, hogy megtarthatja.
Pierre Le Guennec szerint valószínűleg a hagyatéki eljárás alól akarta a család kivonni a zsákokba tett műveket. Azt állította, azért nem mondta el korábban az igazságot, mert félt, hogy azzal vádolják meg, hogy ellopta ezeket a zsákokat. Ez azért nem elég erős magyarázat arra, hogy
miért nem kereste fel Picasso özvegyét 1973-tól 13 éven át.
A nő ugyanis 1986-ban halt meg. Igaz, arról sincs hír, hogy a nő kereste volna a villanyszerelőn az alkotásokat.
Az örökösök képviselői szerint a villanyszerelő az elsőfokú per után a fellebbviteli perben egy újabb hazugsággal állt elő. A házaspárt "lopásból származó vagyonnal való csalásban" mondta ki bűnösnek a bíróság másfél évvel ezelőtt, de a nyomozás nem tudta megállapítani, hogy a lopásnak ki vagy kik voltak az elkövetői. Mindenesetre az ügyészség szerint a házaspár kihasználta Pablo Picasso bizalmát és emlékét, amikor hozzájutott a művekhez. Az ügyész ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyből a gyanúsítottaknak semmilyen anyagi hasznuk nem származott.
A művekről annyit tudni, hogy Picasso 1900 és 1932 közötti időszakából származnak. Az ügyvéd szerint
nagyon valószerűtlen, hogy Picasso 70 évig őrizgette a műveket, hogy aztán csak úgy elajándékozza egy villanyszerelőnek.
A gyűjtemény nagyon vegyes, a művek többsége nincs aláírva, és nem szerepel a festő 1973-as halála után készített hagyatéki nyilvántartásban. Vannak közötte rendkívül értékes kubista kollázsok, rajzfüzetek, sőt hat kis olajfestmény, és 28 kőnyomat is. Értéküket 2010-ben összesen körülbelül 60 millió euróra (körülbelül 18 milliárd forintra) becsülték.