A Beren and Lúthien című könyvet a 125 éve született Tolkien azután írta, hogy visszatért az első világháború somme-i csatájából. A romantikus történet később több Tolkien-műben is szerepelt: egy halandó ember, Beren, és egy tünde, Lúthien történetét meséli el, amelyet
az író felesége iránt érzett szerelme inspirált.
A kötetet Christopher Tolkien, J.R.R. Tolkien legkisebb, most 92 éves fia szerkesztette, aki megtartotta eredeti formájában az apja által írt történetet, de azt is bemutatja, hogyan változott meg a narratíva, mikor később A szilmarilok része lett. (Ez a gyűjteményes kötet egyébként szintén Tolkien halála után jelent meg, fia gondozásában.)
A Beren and Lúthien-t Alan Lee illusztrálta, aki 2004-ben elnyerte a legjobb látványtervezés Oscar-díját A Gyűrűk Ura: A király visszatér című filmért.
A HarperCollins könyvkiadó csütörtökön, a Húrin gyermekei, az utolsó Középfölde-könyv megjelenésének 10. évfordulója alkalmából adta ki a könyvet - írja a BBC.
John Gart Tolkien-szakértő a BBC-nek azt mondta, hogy
Tolkien az első világháborúban tapasztalt borzalmak "ördögűzéseként" írta meg könyvet.
"Amikor volhíniai láztól szenvedve visszatért a lövészárkokból, 1916-17 telét lábadozással töltötte. Elvesztette két legkedvesebb barátját Somme-nál, és el lehet képzelni, mi ment végbe benne" - mondta Gart.
Arról is beszélt, hogy Tolkien egy kelet-yorkshire-i erdőből merítette a Beren and Lúthien központi helyszínét, ahol felesége, Edith egy fehér virágok borította tisztáson táncolt. "Tolkien olyan örömet érzett, amelyről akkoriban azt gondolta, hogy nem lenne képes rá" - tette hozzá.
J. R. R. és Edith Mary Tolkien közös sírban nyugszanak az oxfordi Wolvercote temetőben. Sírjukon a Beren és a Lúthien név is szerepel, utalva a szerelmes történetre.