Az OSZK sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, amely nem a könyvtár tulajdonát képezi. Ezek közül a legkiemelkedőbb és legértékesebb a Hymnus, a Magyar nép
zivataros századaiból című költemény kézirata - mondta Földesi Ferenc, a könyvtár különgyűjteményi igazgatója, a szerződés hétfői aláírásakor.
Kölcsey Ferenc kéziratait és könyvtárát végrendeletében unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta. Mivel a fiú ekkor még kiskorú volt, a kéziratok további sorsáról édesanyja, Kölcsey Ádámné, Szuhányi Josephine gondoskodott. A hagyaték a következő évtizedekben több részre szakadt, kerültek okmányok a Magyar Tudományos Akadémia és a Széchényi Könyvtár tulajdonába, ám az értékes verskéziratok egy kötege, köztük a Himnusz is, a család tulajdonában maradt. A sorsáról azonban a 20. század közepéig semmit sem tudott az irodalomtudomány.
1944 nyarán, a háború pusztításától félve helyezte el letétként Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda a pótolhatatlan kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol azóta is őrizik.
A családnak kezdettől fogva a legfontosabb szempontja volt, hogy a kézirat biztonságban és méltó körülmények között legyen - mondta az örökösök képviseletében Fáy Péter, László Magda unokája.
Ezért döntött úgy a család, hogy a könyvtárban helyezi letétbe a dokumentumot, amelynek Fáy szerint az intézmény azóta is gondos őrzője, és évente egyszer a közönség számára is láthatóvá teszi a kéziratot.
A letéti szerződést határozatlan időre írták alá.