Szabó Magda mindig megmaradt debreceninek, ahol a középiskolát, majd az egyetemet is végezte. Előbbinek emlékeit gyúrta bele az Abigél-be. Az egyetem után tanított a debreceni Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen, végül
egy véletlen találkozás miatt Pesten,
a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársaként vállalt munkát. Az Újhold-kör tagjaként költőnek indult, 1949-ben oda is ítéltek neki egy Baumgarten-díjat, amit még aznap visszavontak tőle. Ekkor bocsátották el állásából, és 1958-ig nem publikálhatott. A hallgatás után viszont
erős prózával tért vissza.
Elég az 1958-as A Freskó-ra vagy az egy évvel későbbi Az őz-re gondolni. Az 1969-es Katalin utcá-ból megtudhatjuk, miként rombolta szét a háború a gyerekkor világát. Életműve önéletrajzi vonulatához tartozik még az Ókút (1970) és egyik legnépszerűbb alkotása, az 1977-es Régimódi történet. Az írónő nyolcvanöt évesen, Für Elise című önéletrajzi regényével fiatalkora történéseibe engedett betekintést. A tervezett folytatást azonban már nem tudta megírni. A Magyar Televízió A nagy könyv című műsorában négy könyve is bekerült a száz legnépszerűbb alkotás közé, az Abigél a hármas döntőbe is bejutott. A közel negyven nyelvre lefordított Az ajtó-ból Szabó István rendezésében 2011-ben készült film.