Meghalt Csontos János

Lillafüred, 2015. április 11. Csontos János József Attila-díjas költő beszédet mond a költészet napján Lillafüreden, József Attila Óda című versének emléktáblájánál 2015 április 11-én. MTI Fotó: Vajda János

Hétfőn hajnalban meghalt Csontos János József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő és kultúraszervező, a Magyar Idők főmunkatársa. A József Attila-díj mellett korábban Szellemi honvédelemért díjat, Kós Károly-díjat és Csengery Antal-díjat is kapott. Csontos János 55 éves volt. 

Meghalt Csontos János József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő, a Magyar Idők munkatársa. A Magyar Írószövetség hírében az állt, hogy hétfőn hajnalban, életének 56. évében méltósággal viselt, súlyos betegség következtében elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író.

Csontos János halálával mind a magyar költészet, mind a magyar próza egy igazi mesterét, formaművészét vesztette el - írja a Magyar Idők. 1997-ben megjelent Szonettregény című alkotásában

tökélyre fejlesztette

mindazt, amit a szonett műfajában a forma lehetőségeinek végletesen gazdag kihasználásával alkotni lehet. 2015-ben megjelent Angyaldekameron című regénye gazdag elbeszélői színvilágú, bonyolult motívumszőttest alkotó város- és családregény, amelyben szülővárosának és bonyolult identitású családjának állít emléket.

Újságírói és szerkesztői professzionalizmusa a politika és a közélet iránt érdeklődő olvasók, tévénézők számára is közismertté tették, a markáns értékkonzervatizmus érveinek bármikor bármilyen vitára kész képviselőjének mutatták. Alkotásaiban a XX. századi elejének magyar irodalmában oly szokásos szimbiózis kelt életre, azt mutatva, még ma is lehetséges azt a fajta teljességet elérni, amelyben valaki

az írói és az újságírói pálya egyformán avatott művelőjeként

tűnhet fel, alkothat maradandó értékeket.

Csontos János beszédet mond a költészet napján Lillafüreden, József Attila Óda című versének emléktáblájánál 2015. április 11-én Forrás: MTI/Vajda János

Csontos János 1962. június 16-án született Ózdon. Szülővárosában, a József Attila Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakán, végül ugyanitt

diplomázott 1988-ban magyar–francia szakos tanárként.

1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon. Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló színi- és filmkritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2015-ig kis megszakításokkal a Magyar Nemzet publicistája, 2003 és 2009 között főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője, majd ugyanitt kommunikációs irodavezető. 2000-ig a Napkelte Össztűz, 2005 és 2008 között a Hír TV Lapzárta című vitaműsorának rendszeres résztvevője. 2009-ben

megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot,

amely főszerkesztésével 2010-ig működött. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa.

Alapítója a Zenekar, a Vegyipar/Chemical Industry, a Stratégiai Tervezés, a Duna Hírnök és a Gloriett című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni Határ című diákfolyóirat egyik alapító szerkesztője (1986–1988) és a szentendrei Folyam című folyóirat alapító főszerkesztője (1989–1991). Szerkesztője volt a Polisznak (1994–1995), valamint a Magyar Naplónak (1994–1995 és 2012–2015). 2013-ban és 2015-ben NKA-ösztöndíjat kapott regényírásra.