Az építészek, építészettörténészek annak idején meglepve figyeltek fel egy nem szakmabeli egyéni akciójára. Bolla Zoltán 2010-ben a magyarországi art decóval kezdett foglalkozni, ami főleg azért lepett meg sokakat, mert a 80-as, 90-es évek óta a – szakmai – közvélemény szerint Magyarországon leginkább csak az iparművészetben létezett art deco, az építészetben nem.
Sokan ugyanis abból indultak ki, hogy mit hozott a stílus Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Magyarországon valóban nincsenek felhőkarcolók, viszont van egy jelentős épületállomány, amit se konzervatívnak, sem pedig modernnek nem lehet besorolni, amit egyébként már Bolla Zoltán munkássága előtt is „jobb híján art decó"-nak neveztek. Elsősorban azért, mert ezek az épületek nem mutatják olyan markánsan a stílus jegyeit, mint például amerikai társaik. De az épületanyag bőven elegendő volt ahhoz, hogy 7 évnyi munka végén
megszülessen két album összesen, 2000 fotóval.
Amiről a szerző azt mondta, „ez a két nagy könyv a magyarországi art deco épületállomány 98-99 százalékát lefedi. Ez nem egy metszet, hanem szinte a teljes kép.”
Bolla Zoltán nem építész, nem is művészettörténész, mégis tökéletesen profi az általa készített duplaalbum. Ehhez nagyon jól jöttek a több mint tízéves kiadványszerkesztői és grafikusi tapasztalatai. De ott van még egy dolog, ami a tartalomhoz volt nélkülözhetetlen: az alaposságot szülő szenvedélye, ami nagyjából tíz éve tart. Zoltán még 2008 körül szeretett bele az építészetbe. Egy tervezői képzésen került a kezébe egy építészeti könyv, és
lenyűgözte az egyik benne lévő épület,
ami történetesen szecessziós volt. Onnantól kezdve három éven át fotózta a szecessziós épületeket Magyarországon. Amikor ez kimerült, jött a kíváncsi gondolat, hogy vajon volt-e art deco irány a magyar építészetben.
Az első art deco épületet 2010 augusztusában fotózta, és az első két év alatt annyi anyag gyűlt össze, hogy adta magát a könyv ötlete. És mivel Zoltán grafikus, az is adta magát, hogy ha már ő kutatja a témát, írja a könyvet, fotózza az épületeket, akkor miért ne tervezné is a könyvet. Időközben egyébként létrehozott egy Google képgalériát, amire folyamatosan kerültek fel az épületfotók, aztán nagyjából a könyv ötletével egy időben elérhetetlenné tette, mert attól tartott, hogy az ott lévő hatalmas fotóállományt felhasználva valaki ír egy hasonlót.
Az albumok megszületéséig vezető út egyik fontos állomása volt a 2016-ban megjelent elektronikus könyv (A magyar art deco építészet címmel), aminek első és második feléből, jelentős kiegészítésekkel később megszületett a – már kézzel fogható – két album. Az első album az e-könyvvel egy évben, 2016 novemberében jött ki. Ebből egyébként már alig találni a könyvesboltokban. És egy évvel később, idén novemberben pedig
teljes lett a kép, és felkerült a pont a hét éves munkát jelentő i-re a második kötettel.
Zoltán azt mondta, fel sem merült, hogy a tervezést, tördelést vagy akár a fényképezést mással csináltassa. Egyrészt a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, mégis magánkiadású albumok költségei mellett nem maradt volna erre pénz. Másrészt pedig nem biztos, hogy az alaposságot és a szenvedélyt pénzzel garantálni lehetett volna. Márpedig ehhez a munkához bőven kellett szenvedély, mert például – ahogy Zoltán mondta – „körbe kellett járni az országot. Akár többször is.”
A hét év alatt a kutatásra-szerkesztésre fordított órák számát még megtippelni sem tudta, de mindenképpen beszédes a 20 ezer átautózott kilométer, ami csak a fényképek elkészítéséhez kellett. Amúgy az építésztörténeti szakma egyértelműen elfogadta Bolla Zoltán hiánypótló munkáját, és többen segítették is a kutatását.
Jövő
Mivel a két albummal szinte teljesen lefedte a magyarországi art deco építészeti alkotásait, Bolla Zoltán maga is elvégzettnek tekinti a munkát. Azt mondta, az elején a projekt jó volt kihívásnak is, aminek a két albumot elnézve egyértelműen megfelelt. Amikor a jövőről kérdeztük, azt mondta, hogy jelenleg akár 3-4 hasonló terjedelmű építészeti könyvet is tudna írni, mert az elmúlt években olyan temérdek anyag gyűlt össze a kutatásokkal. Az biztos, hogy a következő egy-két évben biztosan jelentkezik valamivel, azonban konkrétumot nem árult el. Csak annyit mondott, hogy lazább munkatempóban szeretné csinálni, mint a kihívás jellege miatt az art decósat.A két nagy album mellett egy kisebb kiadványt is megjelentetett Bolla Zoltán még idén. Természetesen ez is az art decóval foglalkozik, csak van egy különlegessége. Ezt a könyvet ugyanis nem elég forgatni, nézegetni, ezzel leginkább útra kell kelni. A címéből egyből ki is derül, miért: Bolla Zoltán: Budapest Art Deco városnéző séták – walking guide. A könyv idegenforgalmi felkérésre készült, ami azt jelenti, hogy a szerzőt megkereste az egyik, turisták körében közkedvelt magyar bolt vezetője a könyv ötletével.
Ez a zsebkönyv magyar és angol nyelvű, összesen 200 épületet és épületrészletet mutat be 100 fotóval, sétákra felfűzve. A sétákat kerületenként ajánlja, és minden esetben egy-egy metrómegálló környékére csoportosítja. A kis sétáló könyv lényegében a két nagy album kisebb, budapesti kivonata, ami
a turisták és az építészet iránt érdeklődők igényeire fókuszál.
Bolla Zoltán azt mondta, ez amolyan örömjátéknak tekinthető a két album után. Már csak azért is,mert a felkérés előtt éveken át vezetett art decós sétákat Budapesten. Mikorra nekifogott, legalább ötvenszer végigjárta a könyvben ajánlott utakat. A könyvek bolti elérhetősége és megrendelése házhozszállítással, utánvéttel a Budapest Art Deco oldalon található.