A Magyar Írószövetség tmég novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy minden évben február 18-án,
Jókai Mór születésnapján rendezzék meg
Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A szövetség pénteki sajtótájékoztatóján Szentmártoni jános elnök elmondta, hogy a rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és a február 18-i központi gálát a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezik meg. Remélik, hogy a Magyar Írószövetség reméli, hogy a magyar széppróza napjának megünneplése
legalább annyira sikeres lesz,
mint a szintén a szervezet által kezdeményezett magyar költészet napja, amit egyébként első alkalommal 1964. április 11-én tartottak meg.
Az Írószövetség úgy látja, hogy a költészet napja az évtizedek során jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez – remélik, hogy a próza napja hasonlóképpen hozzájárul majd a magyar nyelvű prózairodalom eredményeinek és a kortárs prózaírók munkásságának szélesebb körű megismeréséhez és megbecsüléséhez.
Ugyancsak a Magyar Írószövetség indítványozta annak idején a magyar dráma napját is, amelyet 1984 óta ünneplünk szeptember 21-én, Az ember tragédiája ősbemutatójának évfordulóján.
Mezey Katalin Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője azt mondta, „a magyar széppróza a 19. és 20. században olyan beteljesülést ért meg, amely érdemes arra, hogy felhívjuk rá a figyelmet”. Az írónő kiemelte, hogy Jókai Mór
a magyar irodalom talán legelfogadottabb alakja,
életműve egy egész külön univerzum, amely minden korosztály számára tud olvasmányélményt kínálni A Magyar Írószövetség szerint Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a széppróza ünnepségének megrendezésére, mert életműve a mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, amely napjainkban is komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Mindemellett Jókai volt az első, modern értelemben vett hivatásos magyar prózaíró, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. Műveit még életében számos idegen nyelvre lefordították, irodalmi teljesítményét világszerte elismerték, művei Magyarországon és külföldön is egyaránt népszerűek voltak, és azok a mai napig – minden korosztály számára olvasmányélményt nyújtanak. Jókai enciklopédikus tudású, egyetemes hatású író volt, aki egyszerre támaszkodott a magyar epika hagyományaira és új utakra is helyezte azt.
Az Írószövetség döntését Jókai megkerülhetetlen teljesítménye mellett az is indokolta, hogy február 18. a karácsony és a januári „holtidő” után alkalmas dátum az új könyves szezon elindítására. Mezey Katalin beszámolt arról, hogy a magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők által korábban felvetett április 14., Esterházy Péter születésnapja túl közel esik az április 11-i költészet napjához, de hasonló megfontolásból vetették el Krúdy Gyula születésnapját, október 21-ét is, ami
az 1956-os forradalom évfordulójához lett volna túlságosan közel.
Szentmártoni János egyébként a dátumokkal kapcsolatban elmondta, hogy megbeszélést folytattak a Könyvkiadók és Könyvterjesztők egyesületének képviselőivel, és a két szervezet megegyezett abban, hogy közösen dolgoznak majd a magyar irodalom napja bevezetésén, amit szeptemberben rendeznének meg. A magyar széppróza napja ünnepségsorozat eseményei február 12-től 22-ig zajlanak országszerte és a határon túl,
51 kulturális intézmény szervezésében, 126 kortárs író
és irodalomtörténész közreműködésével, csaknem 70 településen, de a helyszínek és programok listája folyamatosan bővül. Részletes információ az ünnepségsorozat saját honlapján található. A február 18-ai központi gálán négy szerző (Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Bene Zolták és Weiner Sennyei Tibor) részvételével novellaíró versenyt rendeznek, és bemutatják a teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológiát. A koncerttel egybekötött gálaesten nem feledkeznek meg a magyar próza jövőbeli tehetségeiről sem: a határon túli középiskolások számára irodalmi pályázatot hirdetnek meg.