Kiss Manyi, az egyik legnagyobb magyar színésznő, akit a kommunisták le akartak csukatni, aztán Kossuth-díjjal jutalmazták, végül egy dzsentrivel való viszony hozta el végzetét

Kiss Manyi 1959-ben

A Kossuth-díjas színésznő komikaként kezdte pályafutását, majd drámai feladatokban is bizonyította zsenialitását. Szerepre készülve nem szeretett elemezni, olvasgatni. Játékával mégis tűpontosan fogalmazta meg mindazt, amit szerepe az adott darabban képviselt. Tudta, hogy irigyei a háta mögött „műveletlenségén” élcelődnek olykor, de természetes bölcsességével csak akkor iskolázott le bárkit is, ha valaki nem vette komolyan a hivatást, a színpadi munkát. Sok más alakítása mellett nevéhez kötődik a „Jaj, de jó a habos sütemény” kezdetű dalocska, ahogy a Madách Színház legendás Fejes Endre-előadásának özv. Máknéja is, vagy Kurázsi mama legendás megformálása. Sajátos személyisége sok hasonlóságot mutatott azzal a figurával, amelyben a Mici néni két élete című film címszereplőjeként látható. Kiss Manyi többszörös újrakezdés után – elbukott szerelmeket, politikai szándékú mellőzöttséget túlélve – lett egyike a legnagyobb honi színésznőknek. Akik közül civil lényének esendőségei miatt is túl korán kellett távoznia.

Kiss Manyi, az ágyúgolyó

Volt idő, amikor Nyugat-Európa metropoliszaiban hajlongott a tomboló publikum előtt. Pontosabban a manézs magasában: a trapéz szegletében, ahová ágyútöltelékként lőtték fel.

Nem volt boldog, bár eleinte legalább szerelmes.

Kiss Manyi már a honi színpadok jegyzett szubrettjeként ment hozzá Alfredo Uferini bűvészhez, aki a német Uferini Cirkusz örököse volt.

Alfredo Uferinivel Zágonban Forrás: OSZMI fotótár

Házassága idején az ágyúszám mellett zsonglőrkunsztokat, bűvésztrükköket is betanult, ám mégsem érezte otthonosan magát a sátortető alatt.

Amikor 1933 utolsó hónapjaiban az Uferini Cirkusz Európa ragyogó metropoliszait hátrahagyva indulni készült Amerika ugyancsak fénylő lokalizációi felé – Kiss Manyi már nem tartott velük.

Hazatért, és újjáépítette félbehagyott, a honi publikum szemében időközben megfakult színésznői karrierjét.

Kiss Manyit gyerekkorától a tehetsége hajtotta a színház felé. Később is sok mindenen átlódította, ami ideig-óráig lefojtotta benne a színészt.

Olyan volt az a tehetség, mint a szikrát kapott lőpor.

Kiss Manyi születése, apák, anyák, klaviatúrák

Kiss Manyi (Margit) 1911. március 12-én született a székelyföldi Magyarlónán. Nyolchetes, amikor családja Zágonba költözik.

Két testvére volt, a hat évvel időseb bátyja, Lajos, valamint Ilona, az öt évvel idősebb nővére. Manyi érkezése után a szülők már nem terveztek közös gyermeket, sőt, Manyi négyéves korában el is váltak. A tanítónő édesanya, Nagy Zsuzsanna hozzáment Szotyori-Nagy Simon földbirtokoshoz. A kántortanító édesapja, Kiss Lajos pedig feleségül vett egy másik tanítónőt, Nagy Ilonát.

Az új házasságokba érkező újabb gyermekek születése után Kiss Manyit az édesanyja testvére vette magához, akit szintén Nagy Ilonának hívtak. Kiss Manyi neveltetését, későbbi tanulmányait főként nagynénikéjének férje, gróf Szöts Albert finanszírozta.

A hálózatos családmodell különböző elágazásai sosem jártak komolyabb döccenőkkel.

Kiss Manyi négyéves Forrás: EMKE Szabédi Emlékház gyűjteménye

Későbbi interjúkban gyakran említette leplezetlen büszkeséggel:

Nekem három anyukám és három apukám volt.

Kiss Manyi az elemi, majd a Sepsiszentgyörgyön abszolvált középiskolában nem volt éltanuló. Ugyanakkor kitűnt a muzikalitásával.

Szöts gróf nagyvonalúságának köszönhetően minden „szülőjénél” akadt zongora, amelyen gyakorolhatott.

Nevelőapja Szőts Albert, rózsakertjében Forrás: Kiss család archívuma

Zenei képességei miatt íratták be tizenöt évesen a Kolozsvári Zenekonzervatóriumba.

Kiss Manyi színházba megy, és ott is ragad

Kiss Manyi nem csak muzikális volt. Kislány korától szívesen játszotta el társaival a székelyföldi mesék valamelyikét zágoni házuk udvarán, az apró színpadon –

melyet vér szerinti édesapja ácsolt a csirkeól mellé.

Később részt vett a sepsiszentgyörgyi kollégium színjátszó körében is, ahol egyik legnagyobb szerepe Noémi volt Az aranyember című Jókai-regény átiratában.

Már a Kolozsvári Zenekonzervatórium növendékeként, a városban barangolva megállt egyszer a híres Kolozsvári Nemzeti Színház plakátjai előtt, mely intézményt akkor már húsz éve a korszak egyik legnagyobb rendezője, színházelméleti szakembere, Janovics Jenő igazgatott.

Nem sokkal később ott ül a zsöllyesorban, ahonnan megtekinti élete első igazi színházi előadását, Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást.

Kiss Manyi nem sokat lacafacázik. Másnap felhagy zenei tanulmányaival, majd jelentkezik a teátrum rendezője, Izsó Miklós színi tanodájába.

Felvételijén nem mond verset, ahogy majd gyakorló színésznőként sem. Kiss Manyi úgy vélte, hogy a költészet két emberre tartozik: a költőre és a vers befogadójára. Izsó Miklós néhány rögtönzött mondat, színpadon tett mozdulat alapján fogadja tanítványává 1926-ban.

Izsó oktatói módszerének következtében azonnal a mély vízbe kerül.

Pár hete gyakorolja csak a mesterséget, amikor a kolozsvári színház „Darázs” című előadásának bemutatója kapcsán azt írja az Ellenzék című lap:

A növendékek közül a temperamentumos, ügyes és talpraesett Kiss Manyi érdemel figyelmet.

Nem sokkal később, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjében bukkan fel, írja is mindjárt egy recenzens:

Kiss Manyi, ez a tehetséges, graciőz szubrettcsemete, nap nap után belopja magát a közönség szeretetébe.

1925, 1926, 1927 Forrás: OSZMI fotótár, EMKE Szabédi Emlékház gyűjteménye

Kiss Manyi a színpadon kívül még meglehetősen félszeg. Szépszámú felmenője dörgedelmeit pirulva, hebegve próbálja hárítani,

akiktől azt hallja folyvást: dicsérő cikkek ide vagy oda, hagyjon fel a lenézett és megbízhatatlan színházi mesterséggel, folytassa ígéretes zenei tanulmányait.

Ez egy ilyen pálya

Kiss Manyi úgy érzi:

minél nagyobb nyomás nehezedik rá a színpadon túli világban, annál felszabadultabb a rivaldában.

1928-ban kapja meg színész oklevelét, majd Izsó Miklós beajánlja a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójának, Sebestyén Mihálynak.

A miskolci színház néhány csípős nyelvű színésznője kelletlenül várja Kiss Manyi érkezését. Ám amint meglátják, ölelgetni, csókolgatni kezdik - örök barátságot fogadva.

Azt gondolják: a madárcsontú, kortalan, szépnek nemigen nevezhető leány hamar kikopik majd teátrumukból.

A Paprikáscsirke című darabban debütált. Hajdani feljegyzések szerint: remekül mozgott, jól énekelt, kitűnően táncolt; miközben a nézőtér felzúgó nevetéssel, tapssal honorálta játékát.

Kiss Manyi volt az est hőse.

A Paprikáscsirke premierbankettjét a Fekete Sas vendéglő kerthelyiségében tartották. Az érkező Sebestyén igazgató ott azonnal kiszúrja:

a gyülekező színészek közül hiányzik Kiss Manyi, néhány színésznő ugyanakkor úgy vigyorog egy sarokban, mint egy csapat jóllakott macska.

Sebestyén kifordul az étteremből, keresni kezdi új színésznőjét. Egy közeli utcában akad össze Manyival, aki az éttermet kerülgetve imbolyog az éjszakában. A színésznő hamuszürke arccal pillant a direktorra, majd zokogva a nyakába borul. Mikor végre beszélni tud, elhüppögi megroppanása okait:

Amikor megérkeztem, a kollégák öntötték rám a szeretetet, de most, hogy sikerem lett, szóba sem állnak velem.

Sebestyén szorít egyet az ölelésen, Kiss Manyi pedig a direktor vállába dörmögi bele a kérdését:

Direktor úr, ez egy ilyen pálya?

Az igazgató két karral eltartja magától a színésznőt, mélyen a szemébe néz, azt feleli:

Igen, édes fiam, ez egy ilyen!

Kiss Manyi Szeged kedvence lesz, elcsattan két pofon

Kiss Manyi egy évadot töltött Miskolcon. Közben eljátszotta öt operett szubrettszerepét. Első prózai feladata Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékának Birikéje lett, amelyben megnézte őt az éppen Miskolcon ügyeit intéző Tarnay Ernő, a Szegedi Városi Színház igazgatója. Azonnal szerződést kínált Kiss Manyinak.

A szegedi színház akkoriban fénykorát éli.

Még úgy is, hogy egy évvel korábban csábították el társulatától a fővárosba Jávor Pált, a színház vezető színésznőjére, Neményi Lilire pedig a következő idénytől vár budapesti lehetőség. Ám még Németh Antal, a színház főrendezője, a budapesti Nemzeti Színház jövendő igazgatója.

A Tisza-parti város társulatát még olyan művészek erősítik, mint Ajtay Andor, Páger Antal, Bilicsi Tivadar.

Kiss Manyi az 1929-30-as évadban tíz szerepet játszik Szegeden. A rákövetkező évben harmincat. Egyed Zoltán, neves színházi közíró akkoriban fogalmazta róla:

Egyik nap tragika, másnap komika, másik nap drámai hősnő. És minden nap, minden szerepében emberi.

Ekkoriban esik, hogy a két évad közötti nyári szünet egyik délutánján a társulat színésze,

Kovács Károly - a színháztól eltávozott Dajka Margit férje - felpofozza a helyi színházi lap tulajdonosát egy kávéház teraszán.

A sértett újságjában ugyanis azt írták:

Kiss Manyi személyében az eltávozott Dajka Margit helyére végre elsőrendű szubrettet szerződtetett a szegedi teátrum.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!