Átadták az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat, a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek szakmai elismerését szombaton Budapesten, a Nemzetiségi gála keretében. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a díjátadást megelőző beszédében azt mondta: „itt Magyarországon a nemzetiségekre kincsként tekintünk. Olyan kincsként, amely gazdagítja az egész nemzetet, (...) az egész országot, (...) az egész Kárpát-medencét”. Az államtitkár
az őszi erdők „színpompájához” hasonlónak nevezte a magyarországi nemzetiségek életét.
Azt mondta, ha elűzzük őket, nem akarunk velük élni, ha többségi társadalom nem érzi, hogy mennyi mindent adhatnak a közös országnak, akkor lehet, hogy „fantasztikusan egységes lesz az erdő, de azt a csodát, amit most az őszi erdő ad nekünk nem kapjuk meg”. Soltész Miklós azt is hozzátette, hogy ma „iszonyatos helyzet” van Ukrajnában, ezért kérte a nemzetiségek képviselőit, a kárpátaljai magyarok védelmében nemzetközi fórumokon emeljék fel a szavukat. Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára elmondta, az odaítélt díjakkal ismerik el a kitüntettek munkáját. A díj egy páfrányfenyőlevél, amely az ősi összetartozás, a változatlanság jelképe – mondta és azt is hozzátette, fontos, hogy
a nemzetiségek kultúrája változatlanul megmaradjon, és ezért tenni kell.
A nemzetiségek az országnak olyan erőt és energiát adnak, amely örök értékeket képvisel – mondta a helyettes államtitkár, az értékek közé sorolva a családot.
Elismerésben részesült a rábavidéki szlovének kultúrájának megőrzéséért és terjesztéséért, valamint közösségépítő tevékenységéért Bajzek Gyöngyi, Emberné Jurkovits Zorica pedig a hazai szerb köznevelésben kifejtett, valamint a felnőtt- és a gyermekszínjátszás népszerűsítéséért végzett munkájáért.
Farkas András a roma fiatalokért végzett példamutató munkájáért
és a felzárkózásukat segítő tevékenységéért, Kozsuharov Ognjan a hazai bolgárok identitástudatának erősítése, valamint képzőművészeti alkotásai révén a bolgár és magyar kultúra gyümölcsöző kapcsolatát elősegítő munkája elismeréseként, Leszko Malgorzata a magyarországi lengyelek nyelvének megőrzéséért és Békés megyében a kulturális intézményeik fejlesztéséért végzett tevékenységéért kapta meg a díjat.
A hazai ruszin nemzetiség képzőművészeti örökségének megőrzéséért,
valamint nemzetisége fiataljainak tehetséggondozásáért végzett kiemelkedő munkájáért kapott díjat Manajló András. A hazai német nemzetiség népzenei és néptánckultúrájának megismertetésében és továbbadásában, ily módon a német hagyományos kultúra továbbélésében betöltött szerepéért részesült elismerésben a nemesnádudvari Német Nemzetiségi Hagyományőrző Kulturális Egyesület. Notis Georgiou az anyaországi és hazai görög kultúra és nyelv népszerűsítéséért, valamint klasszikus zeneművészeti tevékenységéért, Oroján István a hazai románok legismertebb és legelismertebb képzőművészeként nemzetiségi kultúrája megőrzéséért és népszerűsítéséért végzett munkájáért kapott díjat. A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Fúvószenekar a pilisvörösvári németek fúvószenéjének bemutatásáért, és így zenei kultúrájuk megőrzéséért és továbbadásáért,
Szávai József a baranyai és dél-magyarországi horvát és szláv néptánchagyományok gyűjtéséért,
továbbadásáért és színpadra viteléért, valamint az ezekhez kötődő közösségteremtő tevékenységéért, Tóth Györgyné Bencze Mária a német anyanyelvi kulturális örökség megtartásában és fejlesztésében, valamint a budaörsi német nemzetiségi közösség értékeinek megőrzésében végzett több évtizedes tevékenységéért részesült elismerésben. Díjat kapott a hazai szlovák nyelvű színjátszás úttörőjeként, a színházművészetben és ezzel párhuzamosan a szlovák nyelv megőrzésében több mint két évtizeden át sikeresen működő Vertigo Színház is.