Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 888.hu ezúttal Török Ádámot, a legendás és több évtizede szinte rendületlenül működő Mini együttes alapító frontemberét kereste fel, és kérdezte többek között az épülő Magyar Zene házában elképzelt rockzenei kiállításról. A magyar beat- és rockzene több évtizedes történetéhez méltó megemlékezésről már több művész is nyilatkozott korábban, például Póka Egon és Leslie Mandoki is.
Török Ádám azt mondta, már nagyon is itt lenne az ideje egy ilyen megemlékezésnek, mert szerinte
a magyar beat- és rockzene a magyar kultúra egyik nagyon erős bástyája.
Elmondta, hogy korábban zenei szakírókkal írtak egy listát a legsikeresebb és legjobb magyar rockzenekarokról. A listát a lemezeladások és zenei teljesítmény alapján állították össze, és többek között a Hobo Blues Band, Nagy Feró és a Bikini, a Mini, az LGT, az East, a P. Mobil, a Pandora's Box, az Omega, a Piramis, a Skorpió, a Syrius, a Beatrice, az Edda Művek, a Fonográf, a Solaris, a Korál, Deák Bill Gyula, az A.E. Bizottság, a Karthago és a Barbaro kerültek bele. Török Ádám azt mondta,
ezekről a formációkról mindenképpen meg kellene emlékezni
a Magyar Zene Házában is. Továbbá szerinte érdemes lenne a magyar államnak megvásárolnia a Hungaroton és a Magyar Rádió archívumát a rockzene történetének megfelelő feldolgozása miatt. Ezzel kapcsolatban azt is mondta, hogy „olyan zenékről van szó, amelyek élő hagyománnyá váltak. [...] Sok százezer meg millió embernek adtunk valamit úgy, hogy eredetileg egy nagyon olcsó, de mégis igényes szórakozási forma adta a keretet ehhez.” Természetesen a magyar rocktörténetben kikerülhetetlen figura, Radics Béla is szóba került, ahogy Török Ádám megemlítette az egykori P. Mobil-tagot, Bencsik Sándort is a régi nagyok közül, akik fiatalon haltak meg.
Török Ádám arról is beszélt, szerinte milyen fontos lenne beemelni a rockzenét a magyar kultúra élvonalába. Ehhez például jó megoldásnak tartaná a különböző kitüntetéseket is. Azt is mondta, hogy a magyar rockzene a '70-es években több világszínvonalú együttest is kitermelt. Ilyennek tartja a Mini mellett a legendás, annak idején Ausztráliát is megjárt Syriust, az LGT-t, a Bergendyt és a Generált. Szerinte
az akkori nyugati bandák semmivel sem voltak jobbak
ezeknél: „egy szempontból voltak jobbak, hogy az énekük angol nyelvű volt. Mi magyar nyelven énekeltünk, ami annyira nem jó a rockzenéhez. Hangszeres játékban abszolút ott voltunk az élvonalban.”
Saját karrierjének indulásáról elmondta, hogyan rúgták ki a Toldy Gimnáziumból, majd hogyan került át a Petőfibe, és ott hogy kérték fel egy induló bandába énekesnek. A múltidézésből nem hagyta ki a Hanglemezgyár menedzserét, Erdős Pétert sem. Elmondta, hogy Erdős eleinte támogatta őt, állítólag azt mondta, hogy majd csinálnak nagylemezt is a Mininek, ami jócskán elhúzódott, mert Török Ádám – ahogy mondta, – nem akart kompromisszumokat kötni:
nagy hippi voltam.
Annak idején kapott is olyan levelet, amiben az állt, hogy nem úgy él, ahogy kell. Erről azt mondta: „ma már tudjuk, hogy ez azt jelentette, hogy engem megfigyelt az állambiztonság, és rendszeresen értesítgették a nagy hatalmú elvtársakat”. Elárulta, hogy kétszer is bevitték kihallgatásra egy március 15-ei tüntetés miatt, amiben nem vett részt, szerinte valaki csak megemlíthette a nevét valahol. Ezzel kapcsolatban elárulta, hogy ha alkoholt ivott, könnyen politizált, de ez soha nem fordult elő a színpadon, mert nem akart olyat előadni, amiért másnap elvihetik, mint ahogy elvitték Baksa-Soós Jánost. „De én nem voltam ilyen. Én az özvegy anyámmal éltem együtt, és
üzemi méretekben fogyasztottam a manöken csajokat.
És marha jókat zenéltem. Ez volt az én ténykedésem” – mondta erről tömören Török Ádám.
Megvetettünk minden formalitást, sajnos a szüleink és az iskola ellen is lázadtunk. Állandóan csak zenélni akartunk, csavarogtunk. Amit csináltunk, az tényleg egy forradalom volt az akkori társadalom ellen.
A rendszerváltásról elmondta, hogy elsőre nem tudtak mit kezdeni a helyzettel:
ránk szakadt a hatalmas piac, aminek azok a zenekarok itták meg a levét, akik zenéltek.
Aztán megpróbált alkalmazkodni, és abban a helyzetben is megmaradni sikeres rockzenésznek: „abszolút nem lettem gazdag ember, de imádnak az emberek. Nagyon sok ezer ember szeret, ismernek a szakmában és nagyon szeretnek.”
A mai könnyűzenéről azt mondta, rengeteg új zenész és zenekar van, és meg van róla győződve, hogy ezeknek legalább a fele ragyogó tehetség. A jelenlegi, nem rock műfajban alkotó előadók közül Tóth Verát és Caramelt emelte ki. A jelennel kapcsolatban azt is elmondta, hogy már nagyon sok jó zenei iskola is van Magyarországon, többek között Póka Egoné, vagy a jazzkonzervatórium. Szerinte viszont egyre többen foglalkoznak zenével, miközben folyamatosan csökken a közönség:
őrült túltermelési válság van. A jó zenére viszont egyre kisebb az igény.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy már kidolgozott terve van arra, hogyan lehetne enyhíteni a túltermelés nyomásán: „ahol közpénz van, ott lennének olyan előírások, amelyek a minőségi zene érdekében megszabnák, hogy ki léphetne fel és milyen módon a koncerteken”. Felélesztené a művelődési házakat is. Ahogy mondta, „fontos lenne minden nagyobb városban és Budapesten is létrehozni egy-egy olyan művelődési házat, ahol mindennap lehetne aztán fellépés, amihez ezeken a helyeken adottak a szervezési meg a technikai feltételek is”. Viszont azt is elmondta, hogy szerinte ez
állami támogatás nélkül nem tudna működni.
Jelenlegi zenei aktivitásával kapcsolatban említette a 2016-os Bartók on Rock-lemezt, amit Papp Gyulával készített, akivel korábban a Miniben is játszottak együtt egy ideig. A legutóbbi lemeze pedig karrierjének az 1973-tól 1980-ig tartó szakaszát dolgozta fel. De készül új anyaggal is, amit legközelebbi, október 27-ei koncertjén mutat be. A fellépés a legendás bemrockparti Mini klubban lesz, ahol a zenélésen túl bemutatja könyvét és új CD-jét is. A könyv az Emlékutazás címet viseli, a CD pedig az Álomkoncert nevet kapta.
