Szerdától látogatható a Szépművészeti Múzeum kiállítása, amely Rubens, Van Dyck és a flamand festészetfénykora címet kapta, és amely mindegy 120 művet felvonultatva mutatja be a dél-németalföldi festészet kiemelkedő mestereit. A nagyszabású tárlat a Szépművészeti
jelentős művészettörténeti korszakokat megismertető sorozatának ötödik állomása,
a holland „arany évszázad” mestereit, Rembrandtot, Vermeert és Van Halst bemutató, negyedmillió látogatót vonzó kiállítás után. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a hétfői sajtóbemutatón azt mondta, ezúttal a 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja európai rangú kiállítás a Szépművészetiben. Peter Paul Rubens mintegy 30 és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása – köztük a múzeum friss szerzeménye, Stuart Mária Henrietta portréja – mellett további csaknem 50 flamand mester képeivel találkozhat a látogató.
A tárlat alapja a Szépművészeti saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ 40 nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak, a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig húsz remekművel járult hozzá a kiállításhoz. Baán László azt is elmondta, az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kapott: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást.
Baán László az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás anyagának biztosítási összértéke 345 millió euró. A látogatót rövid történelmi bevezetés ismerteti meg az Észak-Németalföld és a déli részt uraló spanyolok közötti nyolcvanéves háború, a felekezeti ellentétek időszakával és a korabeli Antwerpennel. Az érdeklődők megismerhetik a 17. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is. Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát, így nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként illesztették szervesen saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is. Tátrai Júlia kurátor azt mondta, a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a 2020. február 16-ig látogatható kiállításban.