Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

Budapest, 1961. szeptember 26. Bilicsi Tivadar színművész a Vígszínház tagja. MTI Fotó: Bartal Ferenc

Táncos komikusként kezdte a pályát, majd a drámai karakterszerepek is megtalálták. 1945-ig több mint hetven filmben szerepelt. Aztán a mellőzöttséget is megtapasztalta. Hívő emberként nehezen viselte a második világháború utáni történéseket, az 1956-os forradalom után négy gyermekével együtt el akarta hagyni a hazáját. Elfogták, majd egyre színvonalasabb feladatokkal bízták meg. Tartottak a népszerűségétől. Mozifilmben nem foglalkoztatták többet, de vígszínházi szerepei mellett sokat dolgozott a televízióban, rádióban is. A hatvanas-hetvenes években az USA-ban, Kanadában, Svédországban turnézhatott, valamint fellépett Csehszlovákiában, Jugoszláviában is. Gyakran szerepelt színésznő lányával, Máriával is. Elnyerte az Érdemes- és Kiváló Művész címeket, de a Kossuth-díjat nem kaphatta meg. Számtalan komikusi megmutatkozása mellett, élete utolsó szakaszában eljátszotta a pályafutását megkoronázó szerepeit Gyurkovics Tibor Az öreg, és a Nagyvizit című darabjaiban. Bilicsi Tivadar interjúiban színészi hitvallásaként Madách Imre sorait igazította át: „Mulattattam, de magam is mulattam!"

A direktrisz

Bilicsi Tivadar 1946-ban főként a Medgyaszay Színpadon lép fel.
Valamint ismét eljátssza Beppo szerepét A néma levente előadásában – Bajor Gizi partnere Agárdi Péter szerepében ezúttal Tímár József –, amely darabbal a Nemzeti Színház – saját hajlékuk romokban - vendégeskedik a Magyar Színház épületében. (Bilicsi Tivadar vendége a vendégeknek.)
A színész 1946-tól a Várkonyi Zoltán alapította Művész Színházban kap lehetőségeket a Magyar Színházi feladatai mellett. Legnagyobb Művész Színházi sikere Zerkovitz Béla Csókos asszony című operettjének hentes mestere, Kubanek.

A színházak 1949-es államosításkor Bilicsi Tivadart a Fővárosi Operettszínház állományába utalják. Az intézmény direktrisze Gáspár Margit író-műfordító, egyben az új rendszer által megbízhatónak ítélt kultúrpolitikus.

Gáspár Margit a világháború után azonnal belépett a kommunista pártba. Mindemellett érdemes megjegyezni: első férje Mario Boni olasz gróf volt, akivel 1926. szeptember 11-én kötött házasságot, s aki mellett szeretőt is tartott. Mégpedig a futurizmus atyját, Filippo Tommaso Marinetti olasz írót, aki idővel Mussolininek és eszméinek lett nagy barátja.

Így Gáspár Margit kicsiny időre tagja lett az olasz fasiszta párt külföldi tagozatának – családja meghurcoltatása, származása miatti üldöztetése és kommunista elköteleződése előtt.

1961. Vígszínház, Mesterházi Lajos: A tizenegyedik parancsolat című darabjában, a plébános szerepében Forrás: Fortepan/Kotnyek Antal

Nem játssza el Jupitert, röpül

Az államosított, Gáspár Margit igazgatta Operettszínház első bemutatója a „Bécsi diákok", melyet Obernyik Károly Egy magyar kivándorolt a bécsi forradalomba című színdarabjából operettesítenek. Marton Endre rendezi, a szereplő közt Honthy Hanna, Mezei Mária, Ajtay Andor, Bilicsi Tivadar.
A kritikusok elismerik az előadás erényeit, frissességét. Ugyanakkor nem kis felháborodással említik – önmaguk dicsérő szavainak ellentmondva -, hogy

a szerepeket a letűnt korszak színészei játsszák.

Az elmarasztaló kritikák után Gáspár Margit cikkekben, interjúkban fejti ki: társulatával sorra járja a nagyüzemeket, amelyekben meggyőződhetett róla, hogy az operettre nyitott új munkásközönségük számára lelkesítő megtapasztalni, hogy a magyar operettek is a nép hatalmas, kimeríthetetlen életerejét tükrözik, miként a szovjet operettek. Mindemellett anyaoroszlánként védi a múlt rendszerhez sorolt színészeit. Kedvencei között Latabár Árpád, Feleki Kamill.
Eleinte Bilicsi Tivadar színészi teljesítményét is főszerepekkel honorálja, de Bilicsi a próbákon, a premier banketteken

meglehetősen sokat említi a Jóistent – ha kell, ha nem. Feladatainak súlya, minősége csökkenni kezd.

Bilicsi Tivadar ez ügyben majd azt mondja:

A politikai helyzet egyre nehezebbé vált, benne voltunk a személyi kultusz kellős közepében. Talán az volt Margit szemében a legnagyobb hibám, hogy sosem voltam egy politikus alkat. Sosem titkoltam világnézetemet, Isten-hitemet. Ennek kapcsán kerültem életem egyik komoly következményekkel járó konfliktusába.

A konfliktus előtt érdemes említeni: Bilicsi Tivadar 1952-ben megkapja utolsó filmszerepét, a Bán Frigyes rendezte Semmelweis című alkotásban. Alakítása kapcsán írta Szilágyi Gábor, a hazai filmgyártás 1945 és '53 közötti időszakát feldolgozó Tűzkeresztség című történeti munkájában: Ápáthi Imre mellett kizárólag

Bilicsi Tivadar nyújtott tökéletes, emlékezetes alakítást a bécsi konfliskocsis szerepében, szánalmat és rokonszenvet keltve a beszéd, a mozdulatok, a visszafogott viselkedés tökéletes harmóniájával.

Ugyancsak 1952-ben osztják Bilicsi Tivadarra Jupiter szerepét az Orfeusz az alvilágban című szatirikus Offenbach operettben. A színész nem hajlandó eljátszani, mert – lelki atyjával is megvitatva a kérdést – arra jut: a mű hangvétele, a rábízott karakter személyisége összeegyeztethetetlen a vallásosságával.

Gáspár Margit azonnal meneszti a társulattól.

Kitessékelik az öltözőjéből

A Bilicsi család arra készül, hogy a családfő a békéscsabai színház tagjaként kezdi meg az 1952-es 1953-as szezont. Másként lesz.
Fejér István korábbi lapszerkesztő, aki munkásmozgalomi tevékenysége miatt korábban börtönben is ült, majd a háború után néhány évig a Munkás Kultúrszövetség egyik vezetője lett, utóbb színidirektor a Fővárosi Vígszínháznál – még az őszi évadkezdés előtt leszerződteti Bilicsi Tivadart a maga teátrumához.

Fejért nem érdekli Bilicsi hite, csak a színészi képessége.

(Az 1951 és 1954 között üzemelő Fővárosi Vígszínház nem azonos az akkoriban Néphadsereg Színháza néven működő, eredeti nevét majd 1960-ban visszanyerő Vígszínházzal. A Fővárosi Vígszínház az Erzsébet (akkor Lenin) körúti Fővárosi Varieté játszóhelyén tartja előadásait, főként vígjátékokat, operetteket kínálva. Sz.Á.)
Bilicsi Tivadar egy évadot tölt a társulatnál, majd a miskolci éveiben megismert kollégája, a Néphadsereg Színházat igazgató Ladányi Ferenc átveszi a saját társulatához. Bilicsi Tivadar 1955-ben harmadszor is eljátssza Beppót.

Ezúttal Ruttkai Éva és Ladányi Ferenc mellett.

A társalgóban Bilicsi Tivadar sokat mesél lányairól, mondogatja, hogy a család szentsége az élet legfontosabb köteléke; azt is említi olykor, hogy a hit minden körülmények között békességet ad.

Megszólalásaiban nincs pátosz, hajlamos az önironikus hangsúlyokra, és nem mond nemet, ha filléres alapú ultipartiba hívják.

Mégis mind kisebb szerepeket kap, lényegében epizodistaként foglalkoztatják. Némi öröm, hogy az akkor induló József Attila Színház nyitóelőadásán vendégként eljátszhatja Rettegi Fridolin szerepét a Schönthan testvérek művében, a Szabin nők elrablásában. A szerepet többször is megformálja majd, s mint a legkedvesebbet említi interjúiban.
Amiről évekig nem nyilatkozik majd: 1956 kora őszén, amikor Páger Antal a kommunisták unszolására hazatér az emigrációból,

Bilicsi Tivadart kitessékelik öltözőjéből, hogy átadják a helyiséget a „világot járt" kollégájának.

Őrizetbe kerül

Bilicsi Tivadar és családja 1956. októberének végén beköltözik a házuk pincerésze melletti apró szobába. Ott is hallani a fegyverropogást a Moszkva tér felől.

A színész és felesége a föld alatt dönti el: ha a forradalom elbukik, akkor elhagyják az országot.

Két terv születik. Az egyik verzió szerint Svájcba mennek, ahol a lányok majd kollégiumba járnak, édesapjuk pedig Bécsben keres színházi munkát. A másik elképzelés szerint Amerikát veszik célba, aztán lesz, ami lesz. Négy gyerekkel három hónapba telik, mire mindent elrendeznek az indulásig; összecsomagolnak, az embercsempészekkel is megállapodnak.
Közben újraindulnak a színházak. Már 1957 februárja van, amikor egy délutáni előadás után a Bilicsi család megindul a Néphadsereg Színházának művészbejárójától a Déli pályaudvar irányába. A kollégáknak azt mondják: vidéki fellépés lesz, ahová az egész família elkíséri Billt.
Győrben átszállnak egy mozdonyra, amely rövid zakatolás után megáll az alkonyatban. Kísérőjük azt mondja, most már gyalog kell menniük, mutatja az irányt.

1962. A Magyar Rádió stúdiója, Csákányi László és Bilicsi Tivadar színművészek Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

Mennek a mezőn, az egyik kislánynak ilyen dolga akad, a másiknak amolyan, meg-megállnak. Egyszer csak rakéták fénye lobban felettük, nem sokkal később teherautóra kerülnek, fegyveres határőrök őrizetében.

Kihallgatás Hegyeshalmon, Győrben, majd rabszállítóban veszik az irányt a főváros felé. Kurta újságcikk sem lesz a történtekből.
Mire a Bilicsi család Pestre ér, addigra a színész legjobb barátja, Feleki Kamill, majd a Néphadsereg Színházának nemrég kinevezett igazgatója, Magyar Bálint, továbbá Hont Ferenc rendező, akkoriban az Országos Színháztörténeti Múzeum meglehetősen befolyásos főigazgatója segítenek, hogy eltusolják a Bilicsi család disszidálási kísérletét.
Nincs nehéz dolguk. Bilicsi Tivadar még 1951-ben énekeli be magát az ország szívébe „Az apu hod megy be" című dalocskával, amely a család állatkerti látogatását idézi meg. Ráadásul Bilicsi Tivadar 1953-tól napi rendszerességgel szórakoztatja az ország apraját mint Bruhaha Kelemen, a Fővárosi Nagycirkusz matiné előadásaként indult Csinn-Bumm Cirkusz című produkció oszlopos tagjaként, amely produkció időközben számtalan helyszínre kitelepül, rádióközvetítésekben is országszerte hallható.
A kommunisták a háborús tevékenysége miatt emigrálni kényszerült Páger Antalt is azért csábították haza, mert szükségük van népszerű, szerethető művészekre.

Bruhaha Kelement sem merik meghurcolni.

Bilicsi Tibor majd így ír a történtekről - segítőire is utalva - az emlékirataiban:

Hálát adtam Istennek, hogy így történt, már nem vágyódtam elmenni, és boldog voltam, hogy ilyen barátaim vannak.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!