A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása az volt, hogy sokakból kiölte az egyéni felelősség érzését, a személyes szerepvállalás fontosságába vetett hitet. A „nem számít, úgysem tudunk változtatni sorsunkon" érzése, a helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére mégis voltak olyan magyar cigányok, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni saját és közösségük sorsát. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után itt az ideje, hogy végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt - derül ki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tájékoztatójából.
Az alapítvány a kormány megbízásából ezért idén is kampányt indított a „30 éve szabadon" emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar cigány közösség felépítéséhez.
A kampány során a 30 éve szabadon emlékév honlapján és Facebook-oldalán elérhető portréfilmek, és az online-felületeken látható plakátok hívják majd fel a figyelmünket a magyar romák helytállására.
Így a Nemzetközi Roma Nap alkalmából 2020-ban ismét nyolc magyar cigány élettörténet válhat széles körben ismertté. Voltak köztük, akik iskolát alapítottak vagy művelődésszervezőként dolgoztak, mások világraszóló művészetükkel, a zene, a költészet vagy a nyelvfordítás eszközével segítettek közösséget szervezni, kultúrát létrehozni. Köztük van
Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Kovács Zoltán iskolaszervező, a roma önszerveződés meghatározó alakja, Hegyesiné Orsós Éva tanár, aki azon dolgozik, hogy tehetséges roma fiatalok utat találjanak a nagyvállalatokhoz.
Így a legfiatalabb nemzedékek is megismerhetik Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas és Liszt Ferenc- díjas zongoraművészt, zeneszerzőt, Horváth M. Judit fotóművészt, Hága Antónia tanárt, politikust, Nagy Gusztáv költőt, műfordítót, valamint Szegedi Dezső színművészt is.