A zenés színház hagyományos nagy nyári ünnepe nyolcadik alkalommal hívja az operett műfaját kedvelő közönséget, hogy hódoljanak a hungarikumok messzeföldön ismert, világszerte töretlenül népszerű képviselőjének, a magyar operettnek.
Az idei program a Találkozások címet kapta, hiszen mi másról szólna az operett műfaja, mint végzetes, sorsszerű szerelmekről, találkozásokról, emberi viszonyokról és a konfliktusok feloldásáról ellenállhatatlan melódiák kíséretében.
A gálaműsor két zeneszerző-géniusz előtt tiszteleg,
a 150 éve született Lehár Ferenc és a 60 éve meghalt Huszka Jenő örökzöld dallamait idézik fel az előadók.
Találkozás lesz ez a gála a történelmi időben is, hiszen Huszka is, Lehár is ugyanabban az évben találkozott a sikerrel: az 1902-es év volt mindkettőjük számára a kiugrás éve. Lehár a Theater an der Wienben aratott elsöprő sikert a Bécsi asszonyokkal, Huszka Jenő pedig a Blaha Lujza téri Népszínházban (a későbbi Nemzeti Színházban) indította útjára a magyar operettet, a műfaj első, teljes pompájában tündöklő magyar sikerével, a Bob herceggel.
A gálaműsor gerincét a két korszakos jelentőségű komponista jól ismert és néhány újra felfedezésre váró dalai alkotják, természetesen idén is a Budapesti Operettszínház sztárszólistái előadásában; fellép Fischl Mónika, Bordás Barbara, Lukács Anita, Lévai Enikő, Kiss Diána, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, a műfaj koronázatlan királynője, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Ninh Duc Hoang Long, Dénes Viktor, Laki Péter, valamint két kolozsvári vendégművész, Hary Judit és Fülöp Márton.
Az Operettszínház hatalmas, 80 tagú zenekarát a dalszínház zenei vezetője, Pfeiffer Gyula vezeti, rendezője pedig Bori Tamás lesz. Fellép az Operett énekkara és 16 fős balettkara is.
A gálaműsor keretében bemutatkozik a Budavári Palotakoncert közönsége előtt a lehengerlően virtuóz technikájú Jávorkai Brothers is, akik számos díjat nyertek már határainkon túl, és Ázsiában már valóságos szupersztárnak számítanak.
A Bécsi Zeneakadémián szerezték diplomáikat hegedű és cselló szakon.
Ők voltak az első külföldi előadók, akik Ausztriában elnyerték az Év Ifjú Muzsikusai címet.
A Gramola gondozásában kiadott albumuk a megjelenés idején a hónap CD-je díjat is elnyerte Ausztriában. Most hazatérnek, hogy végre a magyar közönséggel is találkozzanak, és lenyűgözzenek minket játékukkal.
A Palotakoncert ötletadó gazdája, Nacsa Olivér a műfaj szerelmese idén az eddigieknél is fontosabbnak, szimbolikusabbnak tartja a koncert létrejöttét.
– Immáron nyolcadik éve a Budavári Palotakoncert minden évben a nyár legnagyobb zenés színházi ünnepévé vált. Ebben az esztendőben pedig azt hiszem, hogy talán még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen a világ és hazánk is egy előre nem látható és nem várt nehézségekkel teli időszakot él meg, egy világjárvány leküzdésén dolgozik. Ugyanakkor a fegyelmezettségnek hála elértük, hogy ebben a viszontagságokkal teli időben se maradjunk zenei élmény nélkül, és idén is együtt ünnepelhessük az operettet, a világviszonylatban is egyedülálló és páratlan helyszínen, a Budai vár oroszlános udvarában. A programnak Magyarország talán legnagyobb komponistája, Lehár Ferenc születésének százötvenedik, valamint a szintén kiváló zeneszerző Huszka Jenő halálának hatvanadik évfordulója ad apropót. Mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy idén is, az elmúlt évekhez hasonlóan, augusztus 19-én és 20-án államalapításunk ünnepének záró programjaként tűzi műsorára a Palotakoncertet a Magyar Televízió Duna csatornája, sok százezer emberhez juttatva el a műfajt. Ugyanakkor
reméljük, hogy az idei Budavári Palotakoncert egyben a járványhelyzet utáni nyitánya lesz az újrainduló színházi évadnak is.
Várnak tehát mindenkit szeretettel a Budapesti Operettszínház szólistái, zenekara és balettkara augusztus 8-án, este fél 9-kor! – mondta Nacsa Olivér.
Vadász Dániel, a Palotakoncert művészeti vezetője és producere a találkozások nemzeti dimenzióját tartja az idei gála fontos üzenetének.
– Nekünk, magyaroknak különlegesen fontos 2020, hiszen a trianoni döntés után száz évvel a nemzeti összetartozás jegyében hitet teszünk a magyarság egységének eszméje mellett. A határon kívül rekedtek hosszú évtizedekig érezhették úgy, hogy megfosztották őket a találkozásoktól. Az idei Palotakoncerten szimbolikus jelentése van annak, hogy két vendégművész is a Kolozsvári Magyar Operából érkezik. 2020-ban Trianon szomorú emléke újra egyesít. Találkozzunk önmagunkkal, gyökereinkkel, hogy újra felfedezzük nemzeti kincseinket – mondta Vadász Dániel.
Pindroch Szilárd producer arra a műfaji sokszínűségre hívja fel a figyelmet, melyeknek szerencsés találkozása folytán világhírűvé vált a magyar operettet:
– A magyar operett nem véletlenül Hungarikum. Nevezhetjük olyan színtérnek, ahol műfajok találkoznak egymással. Integrálja magában a bécsi és a francia alapműfajt, de találkozik benne a népzene, a műdal, a magyarnóta vagy éppen a Monarchia népeinek táncai. Ám épp Lehár munkássága a bizonyíték arra, hogy találkozási pontja ez az operának és az operettnek is, hiszen maga Puccini is rajongott zeneszerzőbarátjának dallamaiért – mondta Pindroch Szilárd.
Pindroch Ferenc, a Palotakoncertek producereként az exkluzív esemény hagyományteremtő erejére hívja fel a figyelmet.
– Nyolcadik alkalommal vágtunk bele és az idei szervezés bebizonyította, hogy a Budavári Palotakoncert előtt nincs akadály. Köszönjük a támogatóinknak és a nézőinknek, akik évről évre segítik az álmunk megvalósulását és Európa egyik legnagyszerűbb szabadtéri rendezvényhelyszínévé teszik a Budavári Palota Oroszlános udvarát!
A hagyomány megszületett, él és folytatódik!
– mondta a producer.
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója az elmúlt hónapok váratlan próbatétele utáni első nagy találkozás jelentőségét emeli ki:
– A pandémiás időszak mindannyiunkat próbára tett. Próbára tette a türelmünket, az egymásba vetett bizalmunkat, a hitünket, a kitartásunkat. Azt gondolom, hogy az Operettszínház remekül állta és állja a próbát – Mondta Kiss-B. Atilla.
A Budapesti Operettszínház főigazgatója azt is hozzátette: színházunk összes művésze és dolgozója számára sikerült a megélhetés biztonságát garantálnunk. Nemcsak a közalkalmazottak, hanem a színház kötelékébe tartozó „szabadúszó" művészek számára is sikerült a fenntartó által folyósított forrásból egy jelentős tételt elkülöníteni, amely a megélhetésüket kiszámítható módon biztosítja. Ez egy igen fontos tényező, mert a művészi kreativitáshoz elengedhetetlen a létbiztonság, a kiszámíthatóság. Cserébe művészeink alázattal és bezártságuk ellenére szüntelen energiával gyakoroltak, készítették a virtuális térben közzétett tartalmakat, de az igazi csoda csak az élő előadáson tud létrejönni művész és néző között.
A Budai vár Oroszlános udvara kiváló helyszíne a csoda újjászületésének.
Ez úton invitálom Önöket, kedves Nézőink, hogy legyenek partnereink, hogy kreatív művészeinkkel együtt hozzuk létre azt a csodát, amiért élni érdemes! – mondta a főigazgató.
Ahogy a visszatérő nézők már megszokhatták, a produkciót idén is magas színvonalú színpad-, hang-, fény-, és pirotechnika, valamint egyéb meglepetések teszik még felejthetetlenebbé!
A szervezők felhívták a figyelmet, hogy idén a nézők az Oroszlános udvarban zajló felújítások miatt
megfordított lelátón ülnek majd,
a színpad átkerül közvetlenül a bejárat mellé, háttérben a Budai Vár csodálatosan megvilágított kupolájával, megtartva így a helyszínen és az augusztus 19-i és 20-i televíziós közvetítés során is az exkluzív élményt.