Két nap alatt két bemutatót tart az Opera

Richard Strauss egyik leghíresebb operáját, a Salomé-t mutatja be a Magyar Állami Operaház 2020. szeptember 15-én az Erkel Színházban. Egy nappal később, szeptember 16-án pedig a 21. századi amerikai opera legkiemelkedőbb alkotásaként számontartott Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című operának lesz premierje az Eiffel Műhelyházban.

Szeptember 15-én és 16-án is bemutatót tart a Magyar Állami Operaház. Előbb Richard Strauss egyik leghíresebb operája, a Salomé lesz látható az Erkel Színházban, majd másnap az Eiffel Műhelyházban a modern amerikai opera egyik legismertebb alkotása, a Ments meg, Uram!.

Salome

Richard Strauss egykor botrányos, mégis azonnal zajos sikert arató egyfelvonásos művét, az 1905-ben született Salomé-t Oscar Wilde azonos című színdarabja ihlette. A Puccini, Schönberg, Alban Berg és Mahler által is méltatott darab szerkesztése és a zenei anyag összetettsége a zenetörténészek szerint Wagner alkotásaival vetekszik, egyben izgalmas és színvonalas újrafogalmazása a bibliai történetnek. A Salome pusztán zenéjével képes sikert aratni a világ bármely színpadán, azonban

az Opera produkciója egy igazi kuriózummal teszi még emlékezetesebbé Strauss művét.

Jelenet a Salome-ből: Lukács Gyöngyi, Jürgen Sacher, fent pedig Kiss Tivadar, Biri Gergely, Pataky Bence, Serekován János és Horváth István Forrás: Nagy Attila

A régészek hosszú évtizedek óta foglalkoznak már Heródes Antipas palotája, a Machaerus elnevezésű bibliai építmény romjainak kutatásával. A Szentírás szerint ebben a Holt-tenger keleti partján fekvő jordániai palotában raboskodott Keresztelő Szent János, akinek Heródes fejét vettette a szépséges Salome hétfátyoltáncként híressé vált erotikus ajándékáért cserébe. Vörös Győző magyar ókorkutató-építész, a Jordán Királyi Műemléki és Régészeti Hivatal Holt-tenger-parti projektigazgatója, több mint egy évtideze vezet a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával egyedülálló jelentőségű szentföldi magyar ásatásokat Machareusban, aminek eredményeit a milánói Edizioni Terra Scanta háromkötetes könyvsorozatban dokumentálta. A kutatásoknak köszönhetően lehetővé vált az eredeti Heródes-palota tereinek rekonstruálása. A feltárások nyomán az előadás díszleteinek tervezői, Vörös Győző ókorkutató-építész és Dobrosi Tamás építész,

a világon elsőként színpadon is a közönség elé tárják a legendás palota egy részletét.

A robbantott metszetben a dór oszlopok és azok koronázó tagozatai 1:1 arányban idézik meg a királyi palota tróntermének egy darabját. A látványvilágot az Operával közel 55 éve kapcsolatban álló, több mint 500 színházi vagy opera-produkcióhoz tervező Tordai Hajnal jelmezei teszik teljessé. A művet Rátóti Zoltán rendezi, aki prózai színészként többször fellépett már a Magyar Állami Operaház előadásaiban, most viszont első ízben rendez operát az intézménynek. A címszerepben Sera Gösch fiatal török szoprán hallható, aki a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon két éve már alakította a hercegnőt az Operával közös produkcióban.

Szemerédy Károly és Sera Gösch Forrás: Berecz Valter

A további főbb szerepekben a Hamburgi Staatsoper kamaraénekese, a berlini, milánói, és salzburgi színpadokon is nagy sikert arató Jürgen Sacher (Heródes), a többi között a milánói Scalát, a New York-i Metropolitant és a londoni Covent Gardent is megjárt Lukács Gyöngyi (Herodiás) és a nemzetközi operaszínpadokon ugyancsak gyakori vendégnek számító Szemerédy Károly (Jochanaan) lép színpadra. A premieren a Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs főzeneigazgatója dirigálja. A járványügyi helyzetre való tekintettel a darab mindössze egyetlen alkalommal, 2020. szeptember 15-én látható az évadban az Erkel Színházban. A produkció ugyanakkor meghívást kapott a csehországi Janáček Brno 2020 nemzetközi zenei és operafesztiválra, ahol a tervek szerint 2020. október 10-én lesz látható a Brnói Nemzeti Színházban.

Ments meg, Uram!

Helen Prejean nővér, a louisianai Szent József Kongregáció tagja a 1980-as évek elején került kapcsolatba Patrick Sonnier-vel, akit két tinédzser kegyetlen meggyilkolásáért ítéltek halálra. Helen nővér a villamosszékig lelki tanácsadója maradt Patricknek, személyes élményeit, az ekkor és egy másik halálraítélttel folytatott beszélgetéseinek tapasztalatait végül egy évtizeddel később jelentette meg Ments meg, Uram! – Egy szemtanú beszámolója című könyvében. A nagy sikerű kötetből 1996-ban ugyancsak jelentős kritikai visszhangot kiváltó, több Oscar-díjra jelölt film készült Susan Sarandon és Sean Penn főszereplésével. 2000-ben Jake Haggie amerikai zeneszerző is első operájának témájául választotta a művet, amelyet a San Franciscó-i Operaház mutatott be kedvező kritikai fogadtatással kísérve. Ezt követően az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok és Kanada számos színpadán, Európában pedig többek közt Drezdában, Bécsben, Malmőben és Londonban, valamint Izraelben is bemutatták.

Jelenet a Ments meg, Uram!-ból: középen Cseh Antal és Meláth Andrea Forrás: Berecz Valter

Haggie operája az amerikai operairodalomban meghatározó, Európában kevéssé ismert 20. századi zeneszerző, Carlisle Floyd munkásságának stílusjegyeit követi, de hatottak rá olyan, Magyarországon is jól ismert szerzők is, mint Menotti, Gershwin vagy Bernstein alkotásai. A drámai zenei pontosan nyomon követi a szereplők érzelmi állapotát,

nem mentes a popkulturális utalásoktól, az énekszólamok inkább beszédszerűek, míg a harmóniák a klasszikus amerikai filmzenék világát idézi.

David Adam Moore és Meláth Andrea Forrás: Berecz Valter

Az Opera produkcióját Almási-Tóth András művészeti igazgató állította színpadra, ami a járványhelyzet okozta kényszerű bezárás előtt egészen a főpróbáig jutott. A stilizált díszletben kiemelt szerepet kapnak a vetített felületek – képalkotók: Czeglédi Zsombor, Fügedi Balázs, Tóth Norbert – míg a valósághű jelmezeket Lisztopád Krisztina, a darab koreográfiáját Lázár Eszter készítette. A szeptember 16-i premieren Helen Prejean nővért Meláth Andrea, a halálra ítélt Joseph De Rocher-t az amerikai David Adam Moore alakítja, akit többek közt New York, Chicago, London és Milánó híres operaszínpadain is sikert aratott. A további főbb szerepeket Fodor Gabriella, Balczó Péter, Szegedi Csaba, Fodor Beatrix, Károlyi Katalin, Brassói-Jőrös Andrea, Mukk József és Cseh Antal formálják meg. A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) Vajda Gergely vezényli. Az előadás a szeptember 16-i premiert követően a tervek szerint 2021. február-márciusában négy alkalommal tér vissza az évadban az Opera műsorára.