Magyar származású költőnő kapja az irodalmi Nobel-díjat 2020-ban

Vágólapra másolva!

Október 8-án, csütörtökön jelentették be az idei díjazott, a magyar nagyszülőktől származó Louise Glück nevét.

Origo

Vágólapra másolva!

irodalmi Nobel-díj

Az amerikai költőnő, a 77 éves Louise Glück kapja az irodalmi Nobel-díjat 2020-ban – jelentette be Matts Malm, a Svéd Akadémia állandó titkára csütörtök délután. Az indoklás szerint Louise Glück a díjat

összetéveszthetetlen költői hangjáért kapja, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést.

Glück esszéíróként is ismert. Eddig 14 verseskötete jelent meg, az utolsó 2014-ben. Magyarul egyelőre nem jelent meg kötete az írónőnek. Glück 1943-ban született New Yorkban, apja üzletember, anyjha háztartásbeli volt. Apai nagyszülei magyar zsidók voltak, akik Amerikába emigráltak, és élelmiszerboltot nyitottak New Yorkban. Glück már gyerekkorában kezdett verseket írni. Tizenévesként súlyos anorexiában szenvedett, amiért évekig járt pszichoanalízisre, és a terápia miatt az egyetemi tanulmányait sem tudta nappali tagozatos hallgatóként végezni. Először a Sarah Lawrence Főiskolán, majd a Columbia Egyetemen is hallgatott irodalmi kurzusokat, azonban diplomát nem szerzett. A tanulmányok után titkárnői állásokat vállalt, és első kötete 1968-ban, 25 éves korában jelent meg Firstborn címmel. Glück ekkor már túl volt egy nagyon rövid házasságon.

Louise Glücka 2014-ben Forrás: AFP/2014 Getty Images/Robin Marchant

Louice Glück 1971-ben kezdett költészetet tanítani a vermonti Goddard Főiskolán. Ebben az időben ismerkedett össze második férjével. Negyedik kötete, az 1985-ben megjelent The Triumph of Achilles verseit házuk porig égése után kezdte írni. A kötet már komoly sikert aratott, díjat is kapott érte Glück, aki 1984-ben már a Williams College angol tanszékének volt oktatója. Édesapja nem sokkal később halt meg, és az újabb tragédia újabb kötethez vezetett, így született meg 1990-ben az Ararat. 2012-ben a The New York Times szerzője azt írta róla, hogy

az amerikai költészet elmúlt 25 évének legbrutálisabb és legszomorúbb kötete.

1992-ben jelent meg legelismertebb, és az olvasók körében leginkább kedvelt kötete, a Wild Iris, amelyben különböző növények folytatnak párbeszédet az őket gondozó kertésszel. Glück a kötetért Pulitzer-díjat kapott a következő évben. Második férjétől is elvált a kilencvenes évek közepén, ami újabb nehéz időszakot, ezáltal pedig újabb irodalmi aktivitást, azokon keresztül pedig szakmai sikereket. A 2001. szeptemberi 11-ei terrortámadásra három évvel később válaszolt az October című, egészkötetes költeményével. Glück abban az időben került a Yale irodalmi tanszékére. Az írónő a mai napig tanít az egyetemen, de számos másik neves egyetemen óraadó.

A Svéd Akadémia állandó titkára, Mats Malm csütörtökön, 13 órakor közölte az idei díjazott, Louise Glück nevét Forrás: YouTube / Nobel Prize

Az irodalmi Nobel-díjra jelöltek nevét 50 évre titkosítja az Akadémia, és emiatt viszonylag nehéz volt megjósolni, hogy ki fog díjat kapni az adott évben, azonban a fogadóirodák listái mindig jó támpontot adnak. A brit Nicer Odds rangsorának élén csütörtökon Maryse Condé guadelopue-i írónő volt. Második helyen állt az orosz Ludmila Ulickaja írónő, és harmadikként jegyezték az évek óta nagyon esélyesnek tartott Murakami Haruki japán író. Louise Glück a bejelentés napján a lista 21. helyén állt. A két magyar esélyes, Krasznahorkai László és Nádas Péter az idei évben már nem kerültek fel a 32-es listára – a bejelentés előtti – utolsó napokban.

WATCH LIVE: Join us for the 2020 Nobel Prize in Literature announcement.

Hear the breaking news first – see the live coverage from 13:00 CEST.

Where are you watching from? #NobelPrize https://t.co/dZsDKwUpUH
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 8, 2020

Tavalyi dupladíj

A szokásosnál nagyobb várakozás előzte meg az idei irodalmi Nobel-díj bejelentését. Ugyanis korábban még nem volt olyan év, hogy két díjazottat hirdettek volna. Az idei duplázás oka, hogy 2018-ban senki nem kapott irodalmi Nobel-díjat, mert néhány hónappal korábban

komoly szexuális zaklatási és korrupciós botrány tépázta meg a díjat odaítélő Svéd Akadémiát.

A botrány középpontjában egy volt fotóművész és művészeti vezető, Jean-Claude Arnault állt, akit ezer szál köt a Svéd Akadémiához: az egyik a felesége, aki tagja volt az Akadémiának. A botrányt többek között az váltotta ki, hogy többen nem nézték jó szemmel a testületen belül, hogy Arnault felesége, a költő Katarina Frostenson annak ellenére az Akadémia tagja maradt, hogy férjét időközben

18 nő vádolta a férjét szexuális zaklatással.

Emellett többen azt is sejtették, hogy Frostensonnak köze van a Nobel-díjasok nevének idő előtti kiszivárogtatásához, amiből valószínűleg szintén a férj profitálhatott. Később az is kiderült, hogy a nő olyan cégnek a tulajdonosa, amelyik folyamatosan kapott megbízásokat az Akadémiától. A nő maradása, a testület bénult állapota sok korábbi tagot lemondásra kényszerített. Az első, aki felállt, az a Sara Danius volt, aki 2015 óta volt a testület főtitkára. Danius néhány nappal a tavalyi díjak kihirdetése után néhány nappal meghalt.

Az elmúlt másfél évben az Akadémia több tagja is lemondott, de új tagok is érkeztek a testülethez. Frostenson csak idén januáriig húzta a lemondását, végül felállt. Viszont addigra már annyira megtépázódott az Akadémia, hogy föl sem merült, hogy tavaly ősszel irodalmi Nobel-díjast hirdessenek. Férjét több rendbeli szexuális zaklatás és nemi erőszak miatt 2 év börtönre ítélték. Arnault próbált fellebbezni, de kérelmét idén májusban visszautasították.

A 2019 októberében tehát két díjazottat hirdettek: a 2018-as Nobel-díjat a lengyel Olga Tokarczuk kapta, míg a 2019-es díjat az osztrák Peter Handke kapta.

Irodalmi Nobel-díj

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta ítélik oda, de eddig csak 109 díjat osztottak ki, mert nyolcszor - 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között és 2018-ban - nem adták át. Eddig 114-en kapták meg a kitüntetést, ugyanis négy alkalommal ketten kapták, megosztva, ami az irodalmi kategóriában
kifejezetten szokatlannak számít.
Ebben a kategóriában egyébként mindig nehéz megjósolni, hogy ki lesz a következő kitüntetett, mert a jelöltek listáját ötven évre titkosítják, és a díjat általában az egész életműért, nem egy konkrét munkáért ítélik oda. A Svéd Akadémia eddig kilenc alkalommal emelte ki a díjazott egy alkotását, például Thomas Mann esetében a A Buddenbrook házat, Ernest Hemingway-nél Az öreg halász és a tenger-t, Mihail Szolohov esetében pedig a Csendes Don-t.

Az irodalmi Nobel-díj birtokosainak átlagéletkora 65 év, a legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907) kapta meg a díjat, de mindössze kilenc 50 év alattit tüntettek ki eddig. A legidősebb a brit Doris Lessing volt, aki 2007-ben, 88 évesen kapta meg a díjat, és 2013-ban halt meg. A legidősebb még élő díjazott az olasz drámaíró, Dario Fo volt, aki 2016-ban, éppen az irodalmi Nobel-díjas kihirdetésének napján halt meg, 90 éves korában. Néhányszor előfordult már, hogy nem az irodalom területéről választottak díjazottat. Winston Churchill brit miniszterelnök is kapott irodalmi Nobel-díjat 1953-ban, akit korábban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül írói munkásságáért díjazták. A közelmúlt nagy meglepetése az irodalmi Nobel-díj tekintetében az volt, mikor 2016-ban Bob Dylan nevét hirdették ki.

A Nobel-díjakat hagyományosan december 10-én Stockholmban és Oslóban adják át, a díjat alapító Alfred Nobel (1833-96) svéd gyáros és feltaláló halálának évfordulóján.