Több száz éve keresik Leonardo freskóját, és most kiderült, hogy nem is létezett

Leonardo da Vinci

Leonardo da Vinci elveszettnek hitt legendás freskója, a firenzeiek katonai győzelmét ünneplő Anghiari csata valójában sosem létezett egy művészettörténészekből álló csoport szerint. Ők már befejezettnek nyilvánították az évszázadok óta tartó lázas hajszát a firenzei Palazzo Vecchio falán sejtett monumentális falfestmény után.

Művészettörténészek egy csoportja szerdán ismertette legújabb publikációját, amelyben befejezettnek nyilvánítják azt az évszázadok óta tartó lázas hajszát, amivel a firenzei Palazzo Vecchio falán sejtette monumentális freskót keresték. Szerintük ugyanis az évszázadok óta Leonardo elveszettnek hitt, a firenzeiek katonai győzelmét ünneplő Anghiari csatáról készült freskója valójában soha nem is létezett. Az amerikai Virginiai Egyetem művészettörténésze, Francesca Fiorani vezette kutatócsoport szerint a nagy reneszánsz festő valóban megkapta élete legnagyobb megbízatását az Anghiari csata megfestésére, hozzá is látott az előkészületekhez,

vázlatokat is készített a freskóhoz, de még csak el sem kezdte a festést az előkészületekkel kapcsolatos problémák miatt.

Fiorani a firenzei Uffizi képtárban rendezett nemzetközi konferencián számolt be szerdán a kutatási eredményekről.

Leonardo da Vinci Forrás: Getty Images/2013 Culture Club

A művészettörténész szerint kutatásuk egyértelműen cáfolja Maurizio Seracini híres olasz tudós régi elméletét, amely szerint Leonardo elveszett falfestménye a Palazzo Vecchio egyik nagytermének fala, egy csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó mögött rejtőzik. Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténész professzora

2008-ban jelentette be, hogy megoldotta az elveszett Leonardo-remekművet övező rejtélyt,

meggyőződése szerint a freskót Giorgio Vasari (1511-1574) olasz építész, festő és művészettörténész rejthette el saját, a marcianói csatát ábrázoló falfestményével, hogy megóvja az 1503-ban elkezdett, de befejezetlenül maradt Leonardo-freskót.

Giorgio Vasari 1550 körül Forrás: Getty Images/NB/Imagno

A National Geographic Society negyedmillió dolláros pénzügyi támogatásával és az akkori firenzei polgármester engedélyével a professzor 2011-ben hat kis lyukat is fúrt a Palazzo Vecchio leghíresebb termének, a Salone dei Cinquecentónak keleti falába, és azt állította, hogy az 1563-ban készült Vasari-kép mögött ugyanolyan fekete festék maradványát találta meg, mint amilyet Leonardo Mona Lisa arcképéhez használt. A kezdeti kutatási eredményeket azonban az olasz műemlékfelügyelet elégtelennek találta, és

2012-ben elrendelte az amúgy is hevesen vitatott falfúrás leállítását,

a falat hosszú hónapokig elfedő állványzat elbontását. Seracini akciója – Vasari műve alaptalannak és károsnak tartott „meglékelése” – ellen annak idején 500 olasz és külföldi művészettörténész tiltakozott petícióban.

A marcianói csata freskója Giorgio Vasaritól Forrás: Getty Images/Laura Lezza

A Francesca Fiorani vezette kutatás eredményei szerint feljegyzések tanúskodnak a munka megkezdéséhez szükséges anyagok leszállításáról, ám ezek az alapanyagok csak a fal festéshez való előkészítésére szolgáltak, nem magára a festésre, és mivel a falat nem sikerült megfelelően előkészíteni,

Leonardo nem is látott hozzá a festéshez.

Az elveszett falfestményről utoljára a 16. században tettek említést. A freskót, amely állítólag háromszor nagyobb, mint Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként jellemezte. A festményhez készült néhány vázlat mindmáig fennmaradt.

Az Anghiari melletti ütközetben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milánóval 1440. június 29-én. A hármas szövetség győzelme alapvető fontosságú volt Firenze politikai és katonai hatalommá válásához. Miután 1503-ban Piero Medici lemondott, és kikiáltották a Firenzei Köztársaságot, a város vezetése megbízta Leonardót, hogy a katonai győzelmet egy remekbe szabott műalkotással örökítse meg a Palazzo Vecchio Ötszázak termében.