A Seuso-kincs – Pannónia fénye című páratlan kiállítás a 4iG Mensor3D üzletág digitalizációjának és támogatásának köszönhetően tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.
Az online látogatáson úgy járható be a kiállítás területe, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban,
és emellett bemutatófilmek és szöveges információk is segítik a műkincsek, illetve az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterének megismerését. Néhány leletet olyan aprólékosan és nagy felbontásban digitalizáltak, hogy a 3D technológiának köszönhetően az ünnepi lakomakészlet darabjai szinte kézbe vehetők. Ennek köszönhetően a késő római kori, IV-V. századból származó ezüst és réz tálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak a virtuális tárlat látogatói számára.
A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát.
A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás:
segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozícionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét. A 4iG Mensor3D digitális technológiával, a műkincsekről nagyfelbontású szkenneléssel készített valósághű modelleket, most először tekintheti meg online formában a nagyközönség.
„Sikerült hatékonyan közelíteni múzeumunk céljait és szemléletét a ma elérhető legkorszerűbb 3D virtuális technológia lehetőségeihez, hogy a járvány idején is széles körben, korábban sohasem látott részletességgel mutathassuk be a Seuso-kincset" – hangsúlyozta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. „A 4iG-vel közösen egyfajta kutatás-fejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak.
Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest.
– tette hozzá a főigazgató.
„A virtuális kiállításba integráltuk a korábban nagy pontossággal digitalizált kincset. A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy
magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk.
Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látógatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak." - emelte ki Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója, aki hozzáfűzte: „Célunk a speciális ipari digitális technológiák alkalmazásának kiszélesítése és a tapasztalatszerzés volt, ezért döntöttünk úgy, hogy a munkánkkal támogatjuk a kiállítás megvalósulását."
A 4iG ebben a kutatás-fejlesztési projektjében új környezetben hasznosította a sokrétű ipari és térinformatikai területeken bevált Mensor3D technológiát. A kiállításon dolgozva számos új informatikai, grafikai és esztétikai kihívást kellett megoldaniuk a szakembereknek. A 4iG mérnökcsapata a kiállítási terek felméréséhez a NavVis M6 mobil szkennerét, az állomány megjelenítésére az IndoorViewer programot használta.
A 3D szkennelési rendszer alapvetőn mérnöki feladatokra szolgál, de a fejlesztőknek sikerült a múzeumra optimalizálni a szórakoztató tájékoztatáshoz szükséges vizuális élményt.
A technológia lényege, hogy a képi megjelenítés során nem csak egy programozott 3D teret tekinthetnek meg a látogatók, hanem a 3D-ben lézerszkennelt valós kiállítóteret és az ebben helyet kapó eredeti tárgyakat is.
A 4iG Mensor3D alapvető tevékenysége: 3D precíziós felmérés, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatások, a megrendelőnek szükséges digitális modellek, videók, elemzések készítése.
Feldolgozott felmérési eredményeire, például felület- és környezetmodelljeire milliméter pontosságú utólagos vizsgálatokat és tervezést lehet alapozni,
amelyek akár online és real-time is elérhetővé tehetők, részei lehetnek olyan összetettebb rendszerek fejlesztésének, működtetésének, mint például az Ipar 4.0, Smart City, PropTech, Safety&Security, vagy az autonóm gépjármű megoldások.
Főbb felhasználási területek:
• műemlékvédelem, régészet, kulturális örökség megőrzés;
• építészet és facility management (tervezés, kivitelezési és épületüzemeltetési, ingatlankezelési ellenőrzés, monitoring);
• ipari alkalmazás (jármű-, gép-, eszközgyártás, logisztika, Ipar 4.0);
• olaj- és gázvezeték felmérés;
• reverse engineering (mérnöki rekonstrukciós visszafejtés);
• katasztrófavédelem;
• igazságügy (bírósági eljárás, nyomozás, tűzeset kivizsgálás, szakértői tevékenység támogatása);
• szolgáltatás (minőségbiztosítás, idegenforgalmi fejlesztés).