Miért vállalta el a Filmintézet vezetését? Hezitált a döntés előtt?
Nem hezitáltam, mert egyrészt úgy gondoltam, hogy ha én nem vállalom, akkor elvállalja valaki más. Velem pedig jól járnak az egyetem oktatói és hallgatói, mert nyitott vagyok a párbeszédre, és arra, hogy tegyük tisztába a dolgokat. Emellett édesapám, Sára Sándor filmrendező miatt is igent mondtam a felkérésre, aki sokadmagával nem taníthatott az egyetemen. Kötelességemnek éreztem, hogy valamilyen módon az ő szellemiségét bevigyem erre az egyetemre.
Mit tart fontosnak abból a szellemiségből, amit ő képviselt, de eddig nem volt jelen az SZFE-n?
Három szempontot mindenképp. Egyfelől az igazságra törekvést.
Édesapámtól azt tanultam, hogy a filmszalag megkívánja az őszinteséget, a film készítőjétől és a filmen szereplőtől is.
Akkor működik egy film, ha nincs benne álság. Hozom magammal a határozottságot is. A filmkészítőnek pontosan tudnia kell, hogy mit akar. Ha ő nem tudja, hogy várhatná el a kollégáitól. Harmadrészt az empátiát fogom képviselni. Sokféleképpen látjuk a világot, a filmezést is, akkor tesszük ezzel a hivatással a legjobbat, ha ezt képesek vagyunk elfogadni.
Jellemzően a színházi életben érezhető az a megosztottság, ami most a modellváltás körül kirobbant. A filmintézetben valamivel békésebb a helyzet?
A filmeseknél valóban nyugodtabb állapot tapasztalható: sok osztályvezető tanárral és oktatóval megegyeztünk a továbbiakról, nyilván a legtöbbeknek az az érdeke, hogy haladjon az oktatás. A tanárok között vannak egykori iskolatársaim, akikkel jó baráti hangvételben beszélgettünk, ám egyes tanárok egyáltalán nem kommunikálnak velünk. Az operatőrök most nehéz helyzetben vannak, mert a veszélyhelyzet miatt be kellett zárnunk a műtermet, így nekik elég sok bepótolnivalójuk lesz. A filmoperatőr master és a filmrendező master szak október 14-én bejelentette, hogy passziválja a félévét, ezzel keresztfélévesekké váltak, és a tavaszi szemeszterben elölről kezdik az egészet. A többi filmes és a televíziós osztályokkal lényegesen jobb a viszony, az ott tanító oktatók is folytatni kívánják a munkát.
Hogy értsük azt, hogy bizonyos tanárok nem állnak szóba önnel? Semmiféle kommunikáció nem zajlik önök között november vége óta?
Az eddigi megkeresésünkre vagy nem, vagy olyan formán reagáltak, hogy maguk előtt mint pajzsot tartották az egyetem Minőségmenedzsment Tanácsát, ezen keresztül válaszoltak.
Mi azonban közvetlenül velük szerettünk volna beszélgetni. Sajnálom, hogy így alakult, de továbbra is nyitott vagyok a tárgyalásokra.
Mennyire tartja elavultnak a televíziós képzést, ami az egyetemen dolgozók véleménye szerint is frissítésre, újragondolásra szorulna?
Hagyományos klasszikus televíziós műsoroktatás működik most az SZFE-én, ezt pedig szükséges megújítani. Az alaptanterven módosítani nagyon nehéz, hiszen ahhoz akkreditációs kérelmet kell beadni, inkább a meglévő tantárgyakon belül kísérleteznek majd az oktatók, hogy megfeleljenek az új típusú médiák elvárásainak.
Jelenleg azt mérjük fel, hogy melyik osztályban hány óra maradt el, és közben a tavaszi szemeszter órarendjét is folyamatosan rakjuk össze.
A film- és médiaintézet várhatóan új helyre költözik, ahol lényegesen jobb munkakörülmények közé kerülnek a hallgatók: rendelkezésükre fog állni egy 180 négyzetméteres műterem, egy közepes és egy kisebb tévéstúdió, vágószobák, valamint hangszigetelt helyiségek. Az operatőrhallgatók is a lehető legkorszerűbb technikát kapják majd a kezükbe.
A kuratórium nyilatkozatában leszögezte, hogy az osztályvezető tanárok végig fogják vinni az osztályaikat. Későbbiekben gondolkodik új tanárokban?
Az osztályvezető tanárok végigviszik az osztályukat. Vannak oktatók, akik kiléptek a tanári karból, ezt sajnálom. Azoknak pedig, akik nem állnak szóba velük, nem tudjuk, mi a szándékuk. És igen, természetesen szeretnék új tanárokat is, de ebben semmi meglepő nincs, minden egyetemen, minden képzésben mindig érkeznek új tanárok. Az volna a rossz, ha nem így volna.
Enyedi Ildikó lezárta a BA képzést, és a mastert nem vitte tovább. Ő úgy fogalmazott, visszamenne az egyetemre oktatni, ha úgy látja, az intézmény autonómiája nem sérül. Visszavennék?
Tárt karokkal fogadunk mindenkit.
Miben látja a koncepcióváltást, aminek meg kell történnie az egyetemen?
A technikai eszközök és a műterem tekintetében látom a legnagyobb elmaradást. Korábban létezett egy, külföldi hallgatók számára indított viewfinder nevű operatőr képzése az egyetemnek, amit pont azért kellett leállítani, mert olyanok voltak a körülmények, hogy nem lehetett külföldi hallgatókat odaengedni. A filmes szakemberek képzése nagymértékben technikai alapú képzés. Mivel egyre népszerűbbek a sorozatok, ebbe az irányba is el kell vinni az oktatást.
De ez nem az én tisztem, hanem elsősorban az osztályvezetőké.
Hogy tudja, a Nemzeti Filmintézet a diplomafilmek támogatására továbbra is 6 millió forintot szán majd?
Megmarad ez a keret, sőt, a tudomásom szerint bővülni fog a támogatás.
Megtartják-e a jól bevált 6x6-os rendszert, ami arra irányul, hogy egy évfolyamban egyszerre ugyanannyi szakembert képeznek egyes szakirányokból, akik már az egyetemen is szakmai kapcsolatokat építhetnek, műhelymunkában tanulhatnak?
Igen, megtartjuk, mert a nehézségei ellenére jól működő struktúráról van szó. Az én időmben is a velünk párhuzamosan futó vágó osztállyal és a gyártásszervezőkkel is összedolgoztunk az egyetemen. Azért is jó ez, mert az elméleti tárgyak egy jó részét együtt hallgatják, így több idő marad a gyakorlatra, márpedig ennek az egyetemnek az egyik erőssége, hogy nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatra.
Megbízása az új szenátus felállásáig szól. Pályázik majd a filmintézet vezetésére?
Pályázni fogok. Középfokú képzésben a HSC-s stábiskolában oktattam, van tehát gyakorlatom.