Viharvadászok és balatoni strandolók az év legjobb képein
![Magyarország 365 Fotópályázat 2021, díjátadó, 2021.12.08.](https://cdn.origo.hu/2023/12/-a0D1A38tqjsnMEGDNAB4D6ZKOyc2NEj1AQ71Lwjclo/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzhlNjdlOGU1NzM4MDRiN2ZhNTFjMjI1NTcxMzE5NTVl.webp)
Idén nagyjából harminchétezren indultak a Magyarország 365 című fotópályázaton, és miként a szerda esti díjátadón Istenes László televíziós műsorvezető elmondta, a kezdeményezés legfőbb célja, hogy amatőr és profi fotográfusok egyaránt megmutassák mindazt, amit hazánkban szépnek találnak.
Mindig reménykedtem benne, hogy egyszer csatlakozhatunk a fotópályázathoz, mert úgy érzem, én magam vagyok a lógója. Az év 365. napján születtem, magyar vagyok és pont ilyen gömbölyű, mint a lógója, utóbbi pedig a teljességet szimbolizáló kört ábrázolja, akárcsak az Operáé. Ráadásul az én nevemben is van O betű, nem is egy
– viccelődött Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az általa vezetett intézménynek játszóhelyet és raktárt biztosító Eiffel Műhelyházban zajlott díjátadón. Hozzátette: szintén közös pontot jelent, hogy miként a fotográfusok a gépeikkel, úgy ők is képekben gondolkodnak a színpadon, és szintén a valóság leírására törekednek.
Az intézményvezetőtől ezt követően a pályázat ötletgazdájának, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának adta át a szót, aki elmondta:
Az ember történetmesélő lény, olyannyira, hogy egyes történészek azt állítják, nem is az eszközhasználat, hanem sokkal inkább a történetmesélés képessége emelt ki minket az állatvilágból. Nem azért vagyunk itt, hogy ezt eldöntsük, de az biztos, hogy a történetmesélés egyidős az emberi nyelvvel és a gondolkodással. Amikor harminc-negyvenezer éve korai elődeink arra jutottak, hogy a történeteket meg is kellene örökíteni, széndarabokat ragadtak és olyan történeteket rajzoltak a barlang falára, ami a legjobban foglalkoztatta őket. Ezzel megszületett a kép, mint a történetmesélés legősibb formája. És bár nem tudhatjuk, hogy ezek a rajzok pontosan milyen célt szolgáltak, nem túlzás kijelenteni, hogy a kép ősibb, mint az írás, a népszerűége több tízezer éve töretlen, ez bizonyítja az is, hogy az idei pályázatra minél korábbiaknál több pályamű érkezett.
Kiemelte:
a beérkezett képek ezernyi oldalról mutatják meg hazánkat, de mindegyikben közös a kötődés ahhoz az országhoz, amelyet oly sokan szeretünk. Nem a tökéletességről szólnak a kockák, hanem egy olyan közösségről és annak környezetéről, amely a mindennapos nehézségek ellenére is nagy reménnyel tekinthet a jövőbe. Ha ilyen érzelmeket fakasztanak a tájaink, ha ilyen sokszínűek közösségeink és ilyen időtálló az építészeti örökségünk, akkor semmi okunk a kishitűségre, viszont annál több a büszkeségre.
A zsűri elnöke idén Kaiser Ottó fotográfus volt, de a bírálóbizottságban Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, valamint Szecsődi Balázs fotográfus is helyet foglalt.
A pályázatra egyedi képekkel vagy sorozatokkal lehetett jelentkezni a természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek kategóriájában.
A természet és táj kategória legjobbjának Lőrincz Ákos művét, a Ködhatárt választották, a drónnal készített felvételen egy autópályát láthatunk, amely szinte kettészeli a sűrű hajnali köddel borított tájat. A második helyezett Esteban Sanchez Tejivó című képe lett, a harmadikat pedig Daróczi Csaba sorozata, a Szélhajtó küszök nyerte el. Közönségdíjjal Kiss Márton Start című fotóját jutalmazták, míg a Magyar Természetjáró Szövetség Makovics Kornél képének, a Viharvadásznak ítélte oda a különdíját.
Az épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Kovásznai Balázs felvétele, a Több millió év egy képen nyerte el, amely a csillagos égboltot ábrázolja rendkívül részletgazdagon, a másodiknak Horváth Zsolt Megyeri híd című fotóját választották, a harmadik helyezést pedig Németh Gyula László sorozata, a Tópart érte el. Közönségdíjat nyert Rizsavi Tamás Budapesti metró című alkotása, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség különdíjában Bella László munkája, A magányos kápolna részesült.
Az életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. István munkája, az Egy verseny margójára lett, amelyen kajakosok tucatjait láthatjuk egy megmérettetés után szétszéledni a Dunán, a másodiknak Dusha Béla Tisztelgés a tudósnak című munkáját választották, harmadikként pedig Szmolanka Leszja műve, a Nekem a Balaton végzett. A közönségdíjat Papdi Balázs Hőlégballonok Szegeden és környékén című fotója nyerte el, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének különdíjában Zsoldos Alexandra fényképe, Az igen után részesült, az Operaház pedig Kerekes M. István Start című fotóját tűntette ki különdíjban.
A beérkezett pályaművek közül kiválasztott hatvan legjobbnak ítélt alkotást szerdától december 22-ig az Eiffel Műhelyházban tekinthetők meg, de még ebben a hónapban a pesti belvárosi Duna-parton is kiállítják a képeket.