A tévéjáték rendkívül izgalmas - különleges átmenet a színház és a mozi között. Hogyan született meg ez a koncepció?
Vidnyánszky Attila: Minden alkotás, amit eddig vászonra vittem, a színház és a film nyelve között táncol. A Szarvassá változott fiú talán a „legfilmesebb" alkotás, amit rendeztem, de az is tele van színházi elemekkel. A Déryné ifjasszony című Herczeg Ferenc-drámát két éve mutatta be a Déryné Társulat, és hála Kis Domonkos Márknak, a Déryné Program igazgatójának, lehetőség nyílt arra, hogy a darabot megfilmesítsük. Azt szerettem volna, hogy az előadást minél pontosabban rögzítsük, de a lelkét viszontláthassuk a filmvásznon is. Ez az első előadása a Déryné Társulatnak, fontos volt számomra úgy megfilmesíteni, hogy maradjon meg egy kicsit a színházi előadás is a vásznon, de lépje át a két művészeti ág közötti határt, és filmes formanyelvi megoldásokra is vállalkozzon.
Arra törekedtünk, hogy úgy sodorja a történet magával a nézőt, ahogyan az az előadásban megvalósul.
Eredetileg úgy képzeltük, hogy minden jelenetet külső helyszínen forgatunk, de végül úgy döntöttünk, hogy szebb lehet egy átmeneti megoldás, vagyis színházi és külső helyszínen is forgattunk, mert ez jobban illik a történet üzenetéhez.
A film szereplői csodaemberek, akiknek sorsát át tudjuk élni, mert hozzánk, mai színházcsinálókhoz hasonlóan ők is szenvedélyesen szerettek játszani.
Ők persze sokkal nehezebb körülmények között alkottak, és nekik köszönhetjük, hogy ma van magyar nyelvű színjátszás és vannak kőszínházaink. A filmet tavaly tavasszal forgattuk, és mivel a Covid miatt a Nemzeti Színházban nem tudtunk olyan kapacitással dolgozni, és a Déryné Program sem tudott annyit utazni, amennyit szeretett volna, így volt idő elkészíteni a filmet.
Kis Domonkos Márk: Büszke vagyok a filmre. Izgultam, hogy a bemutatón hogyan fogadják majd a nézők. Végtelenül boldog vagyok, hogy ilyen nagy sikere lett.
A színészeink fantasztikusak, és véleményem szerint óriási egyéni teljesítmények születtek a filmvásznon.
Rendkívül rövid idő állt rendelkezésünkre, mindössze nyolc nap alatt forgattuk le az alkotást, öt napon át a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán dolgoztunk, majd kimentünk a szabadba és a maradék három napot a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben töltöttük. Vácon nőttem fel, így ismertem a botanikus kertet, tudtam, hogy egy csoda, de felnőttként visszamenni és ott forgatni hihetetlenül nagy élmény volt.
Miért tartották fontosnak, hogy filmre vigyék a Déryné ifjasszony című drámát?
Vidnyánszky Attila: A történet is nagyon izgalmas, tulajdonképpen egy példabeszéd azokról a csodálatos emberekről, akik miatt mi ma létezhetünk. Akik az első és legnehezebb ösvényt kitaposták, hogy létrejöhessen a magyar nyelvű színjátszás. Közülük a legkiválóbbak tudták, hogy fontos ezért harcolni, mert
a magyar nyelvű színjátszásért való küzdelem túlmutat önmagán.
Tudták, hogy nem önmagukat valósítják meg, hanem szolgálnak.
Küldetésük van, kincset adnak át nemzedékről nemzedékre.
Hálával gondolunk rájuk, és valahol igazodási pontok ők a mai napig. Ezért vittük filmre a drámát. Ráadásul
a Déryné Programban erősen hiszünk, úgy gondoljuk, hogy az egyik legfontosabb kulturális program, ami az elmúlt évtizedben elindult.
Ez pedig az első előadása volt a társulatnak, rendkívüli pillanat volt a bemutató, és felejthetetlen minden egyes vidéki fellépés.
Kis Domonkos Márk: A dráma a magyar nyelvű színjátszás hőskoráról, megteremtéséről szól. Mind a színházi, mind a filmes adaptációval elsősorban névadónknak,
Déryné Széppataki Rózának kívánunk emléket állítani. Nélküle ma nem létezne ilyen színvonalú magyar színjátszás, és talán kőszínházaink sem lennének.
A miskolci - amely Magyarország jelenlegi országhatárain belül a legrégebbi kőszínház - neki köszönhetően épült fel. Déryné a társulatával ugyanis egy fűtetlen vasúti csarnokban játszott Miskolcon, de tüdőgyulladást kapott, ezért Kassára mentek, ahol egy fűtött helyiségben tudták bemutatni előadásaikat. Miskolcon ez után döntöttek a színház építéséről. Erre Debrecen válaszolt: ha Miskolc épített színházat, ők is megteszik. Déryné munkásságának köszönhetően a német nyelvű színjátszást felváltotta a magyar. Rengeteget tett nyelvünk, kultúránk megőrzéséért, ezért fontos, hogy megörökítsük és minél több emberrel megismertessük munkásságát. A történetet és az általa közvetített üzenetet így még több emberhez, még szélesebb közönséghez tudjuk eljuttatni. A tévéjáték a Déryné Program kétéves munkájának megkoronázása is egyben, amely éppen Déryné halálának 150. évfordulójára készült el.
A bemutató óriási siker volt - Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott a premierre és megnézte a filmet. Váratlan volt az érkezése, vagy tudták, hogy elmegy a bemutatóra?
Kis Domonkos Márk: A premier napjának délutánján kaptam a telefonhívást, hogy a miniszterelnök úr is eljön, és szeretné megnézni a filmet. Szívügye a Déryné Program. A létrejötte és működése neki és Vidnyánszky Attilának köszönhető. Büszkék vagyunk, hogy jelenlétével megtisztelte az eseményt.
Vidnyánszky Attila: A miniszterelnök úr ünnepelni jött – neki is nagyon fontos a Déryné Program, segítette az elindulását, nélküle nem jöhetett volna létre. A program küldetésével egyetért, azonnal érezte a fontosságát, és most is biztosított arról, hogy még ebben a nehéz időszakban is lehetőségünk lesz tovább működni. Megtiszteltetés volt, hogy ellátogatott a premierre.
A filmet is ugyanúgy bemutatják majd vidéken, mint a Déryné Társulat előadásait?
Kis Domonkos Márk: Természetesen, országszerte minél több helyszínen be szeretnénk mutatni, köztük olyan falvakban, községekben is, ahol a színházi előadást nem volt lehetőségünk.
Azokon a településeken, ahol van művelődési ház és vetítéstechnika, oda a kópiát szállítjuk, ahol nincs, oda mi viszünk vetítővásznat, projektort, hangtechnikát, és úgy tekinthetik meg az érdeklődők.
Havonta legalább két alkalommal szeretnénk vetíteni vidéki helyszíneken, közönségtalálkozókkal egybekötve. De nemcsak Magyarország határain belül mutatjuk be az alkotást, hanem határon túlra is utaztatjuk. Kárpátaljáról és a Délvidékről is érdeklődtek már - javában zajlanak a tárgyalások a részletekről. Ezen túlmenően pedig az MTVA is műsorára tűzi a tévéjátékot.
Ha már említette a határon túli filmvetítést: a Déryné Program is kiteljesedik: a határon túli vidékekre is utaznak majd...
Kis Domonkos Márk: Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár a tévéjáték premierjét megelőző sajtótájékoztatón jelentette be, hogy
januártól indul a "Határtalan" alprogramunk. A kezdetektől célunk volt, hogy a határon túli településekre is elvigyük az előadásainkat, most valóssággá válik ez az elképzelés is.
A Déryné Program ezáltal az egész Kárpát-medencében jelen lesz. A Ferenczy István-alprogram Erdélyt és Kárpátalját célozza majd, a Kaszás Attila-alprogram a Felvidék és Ausztria településeit fedi le, míg a Soltis Lajos-alprogram a Délvidék, Horvátország és Szlovénia magyar lakta régióiba juttatja el a színházi élményeket.