A megnyitón beszédet mondott Koncz Zsófia országgyűlési képviselő, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Szabó Tünde kormánybiztos, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke, és Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke. A projektet Dévald István, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertette.
Az idén kereken 250 éves tarcali királyi koronauradalmi borház történetét és a Tokaj–Hegyalja kiállítás koncepcióját Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. igazgatója mutatta be,
a tárlaton Molnár Gyöngy, a kiállítás kurátora, a Magyar Kastélyprogram Kft. művészettörténésze vezette körbe a nyitóünnepség résztvevőit.
A Királyi Koronauradalom új tarcali borházának terveit Johann Jung kamarai építész az 1770-es évek elején készítette el, 1773-ban már biztosan folyamatban volt a barokk stílusú épület felépítése. Ekkor alakították ki – szintén újonnan – a borház földszintjéről nyíló, a domb alá benyúló, négy egymással párhuzamosan futó ágból álló pincerendszert is. Korábban a hagyomány a Rákóczi-családhoz kötötte az épületet – a mai borház telkén valóban állt is egy kúria, amely korábban a Rákócziaké volt – a mai épület felépítése azonban már a királyi kamara megrendelésére kezdődött meg.
A Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nkft.-hez tartozó, műemléki védelem alatt álló
Királyi Koronauradalmi Borház egy most lezajlott komplex műemléki felújítás után nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Sor került a tetőzet cseréjére, a homlokzatok és a nyílászárók felújítására, a burkolatok cseréjére, restaurátori munkákra, valamint a külső környezet rendezésére (burkolatok, parkoló, kert).
A földszinti borkóstoló- és rendezvénytér egybenyíló boltozott teréből nyílik az épülethez tartozó pincerendszer. A mintegy 280 m2-es terem borkostolók megrendezésére alkalmas helyszínként újult meg. A pincébe vezető átjárónál került bemutatásra a borház eredeti, 18. századi tervrajzának másolata, amelyen nem csupán az épület homlokzata, hanem az épület alatt húzódó pinceágak is láthatóak. Infografikákon a következő témák kerültek feldolgozásra: borkóstolási alapismeretek, borospohár típusok, a borfajták megfelelő hőmérsékletének meghatározása, az ételekhez történő borválasztás szempontjai, a borkóstolás alaplépései, a bor alapkarakterei.
Az emeleten kiállítótér, kávézó és konferenciaterem került berendezésre. A tárlat a helyszínhez és Tokaj–Hegyaljához kapcsolódó egyedi tartalmat mutat be, amelyet más térségbeli kiállításon még nem láthattak az érdeklődők.
A tárlat megtekintése az új ismereteken túl egyedi élményekkel is szolgál.
A kiállítás a főhomlokzati traktus három termén fut végig, írott források, friss kutatások alapján a tokaji bor és vele párhuzamosan Tarcal mezőváros fordulatokban gazdag történetét mutatja be, kiegészülve a tokaj–hegyaljai történelmi borvidéken előállított borok jelentőségével, a helyi borok palackozásának és címkézésének a történetével, a helyi palacktípusok formavilágával, a tokaj–hegyaljai üveggyártás történetével. Bemutatásra kerül a tokaji bor kiemelt szerepe a diplomáciában, valamint ismertetésre kerülnek a muzeális borok is.
A Tarcal történetében jelentős szerepet játszó II. Rákóczi Ferenc fejedelem és gróf Grassalkovich Antal kamaraelnök színészek által megszemélyesített „beszélő portréi" is várják a látogatókat a kiállításban.
A különleges hatást az adja, hogy az egykori főurak korhű kosztümben, mintha csak régi portrékként lógnának a falon, megelevenednek, és elmesélik a településsel kapcsolatos történeteiket. Egy interaktív dűlőtérképen a látogatók megismerhetik a Tarcalhoz tartozó híres dűlők elnevezésének és egykori tulajdonosainak a történetét. Külön rész szól Tarcal mezőváros barokk kori, jelentős részben ma is meglévő építészeti emlékeiről.
A kiállítást végigjárva a kávézóban lehet megpihenni, amelynek kellemes teraszáról fel lehet tekinteni a tarcali Áldó Krisztus-szoborra.