Töretlen a közönség bizalma az Operettszínház iránt

Mi újság a Budapesti Operettszínházban, mi lesz jövőre, erről is beszél Kiss-B. Atilla főigazgató.

Amikor megnyitották az idei színházi évadot tavaly szeptemberben, és elképzelte, hogy miként zárul majd a napokban, erre számított?

Hozzávetőlegesen igen, bár időközben akadtak meglepetések és felmerülő kérdések, amikre hiteles válaszokat kellett és kell találnunk. Különösen szép nyarunk volt tavaly: mások mellett augusztusban remekül sikerült a Budavári Palotakoncertünk, kicsit később Operett Korzóvá alakítottuk a Vigadó teret, és végtelen szeretettel fogadtak bennünket Kolozsváron is, ahol Összetartozunk címmel nagyszabású gálát adtunk a Kolozsvári Magyar Napok közönségének, mintegy a rendezvény ünnepi záróeseményeként. Szeptember elején, az évadindító Operett Forgatagunkon a művészeink rajongói és az érdeklődők megtöltötték a Nagymező utcát, és kezdetét vette centenáriumi évadunk, amely 2023-as évben teljesedett ki, amit Magyarország Kormánya a magyar operett évének nyilvánított. Ez külön öröm számunkra és büszkék vagyunk rá. A Budapesti Operettszínház megnyitásának 100 éves évfordulóját centenáriumi hétvégével, gálával ünnepeltük, három napon át ünnepi díszbe öltöztünk, 62 szólista, 3 karmester, a színház teljes zenekara, énekkara, balettkara és musical együttese állított emléket az elmúlt 100 évnek. Egyszóval, nagyszerű élményekben volt része a társulatnak és a közönségnek egyaránt.

Kiss-B. Atilla Forrás: Fotó: Juhász Éva

Bemutatták Andrew Lloyd Webber Requiemjét is. Kissé szokatlan volt látni és hallani, hogy az Operettszínházban halotti misét adnak elő...

Valóban, ez nem tipikus program nálunk, viszont a társulatot többek között a sokszínűség, a diverzitás is jellemzi. Mindazok, akik velünk voltak a tavalyi nagy sikerű adventi koncertünkön, tanúi lehettek annak, hogy a történelmi egyházak képviselőivel és vezetőivel közösen adtunk hálát, ők pedig áldást kértek a munkánkra, ami megerősített bennünket. A katolikus egyházat Horváth Zoltán protonotárius kanonok esperes, a Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz templom plébánosa képviselte, aki elmondta, hogy régóta dédelgetett álma, hogy templomi, liturgikus környezetben, a mise részeként hallhassa a világsikerű musicalszerző művét. Tavasszal, a húsvétra készülvén, Feltámadás című hangversenyünkön más vallási témájú, klasszikus zenei részletek mellett szintén felhangzott a Requiem, ami mind zenei, mind hangi előadói szempontból jelentős és igényes alkotás. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a társulatunk művészei, beleértve a zenekari, énekkari és szólista művészeket egyaránt, igen magas színvonalon képesek megszólaltatni ezt a remekművet is, de akár Mozart vagy Johann Sebastian Bach, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc míves alkotásait, amit a közönség – nem túlzás – szűnni nem akaró vastapssal hálált meg. Hittem és hiszek abban, hogy – bármennyire is elsősorban operett és musical előadásokra járnak hozzánk, de – a mi nézőink is ugyanúgy vágynak a megnyugvásra, a mélyen megélt, meghitt pillanatokra, mint ahogyan minden ember. A Feltámadás koncertünkkel átnyújthattunk nekik egy valóban lélekemelő estét.

A nézők elé került két új premierjük is, a Mária főhadnagy és a Monte Cristo grófja. Hogyan fogadták az előadásokat?

Hatalmas siker mindkét bemutatónk. A Petőfi-emlékévhez, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175 éves évfordulójához kapcsolódva Homonnay Zsolt vitte színre Huszka Jenő nagyoperettjét március közepén. Sem az Operettszínházban, de még az Országos Széchenyi Könyvtárban sem volt elérhető a teljes kottaanyag, ezért kiterjedt kutatómunka előzte meg a próbák kezdetét. Felvettük a kapcsolatot a Kolozsvári Magyar Operával és a Győri Nemzeti Színházzal – jómagam mindkét teátrum Mária főhadnagy előadásában színre léptem évekkel ezelőtt –, és mindazt a kotta anyagot, ami hiányzott, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató kollégám hónapokon át tartó kitartó munkával rekonstruálta. Egyébként is évek óta hatalmas, már-már zenetudósi munkát végez a színházban a különböző operettek partitúráinak kijavításával, és az eredeti zenei anyagok kutatásával, restaurálásával. Ebben az esetben különösen nagy felelősség hárult rá és rám is, hiszen a 100. évforduló első, kitüntetett figyelemmel kísért premierjéről volt szó.

A Mária főhadnagy plakátja Plakát: Baska Barbara

A közel két hónappal későbbi, vagyis a májusi bemutatónk, a Monte Cristo grófja is hosszas és komoly előkészítő munka gyümölcseként valósult meg. Megérte várni, mert az eltelt idő alkalmat, lehetőséget adott arra is, hogy a megálmodott zenei, rendezői és tervezői koncepció érlelődjön és kiteljesedjen. Új dalokat rendeltünk a szerzőktől, Vincze Balázs rendezésében pedig szemet gyönyörködtető látványvilágot, izgalmas koreográfiákat és kitűnő énekesi, színészi alakításokat láthatnak a nézők, akik a bemutatón kitörő lelkesedéssel fogadták alkotóinkat és művészeinket, és a bemutató óta, mondhatni az összes előadáson állótapsos ovációval nyilvánítják ki tetszésüket. A színház látogatottsága egyébként is a befogadóképesség határát súrolja, majd minden előadásunk telt házas és pótszékes. A társulattal együtt folyamatosan azt érezzük és tapasztaljuk, hogy töretlen a közönség bizalma az Operettszínház iránt.

A Monte Cristo grófja plakátja Forrás: Plakát: Baska Barbara

Nemrég véget ért a Csárdáskirálynő Fesztivál, amelynek keretében francia, litván és magyar Csárdáskirálynő előadásokat láthatott a közönség, és gálát is rendeztek a bordeaux-i, a kaunasi és a budapesti művészekkel közösen. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak?

Történelmi és kultúrtörténeti esemény volt, hogy a 10. Színházi Olimpiát idén Magyarországon rendezték meg, és hogy először szerepelt magyar operett a világ egyik legrangosabb, nemzetközi színházi seregszemléjén. Vidnyánszky Attila 2019 októberében bemutatott rendezése mellett a litván Kaunasi Állami Zenés Színház, valamint a francia Compagnie Lychore előadásait láthatta a közönség. Mindez jó alkalom volt arra, hogy megmutassuk: miként gondolkodnak a különböző nemzetek európai kultúrájú színházi alkotói Kálmán Imre örök érvényű remekművéről. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy a beharangozó sajtótájékoztatón társulatunk tagjai mellett részt vett Erikas Petrikas miniszter úr a Litván Köztársaság magyarországi nagykövetségének képviseletében, Pierre Pedico, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövetségének kulturális és együttműködési tanácsosa és a Budapesti Francia Intézet igazgatója, valamint Eleni Korani művészettörténész, az Ernst Galéria tulajdonosa, a Honthy-díj alapítója, az operett nagykövete is.

A cikk folytatódik, lapozzon!